Párom nem tudja elfogadni, hogy az exemtől kapott karórát hordom és, hogy a kolléganőmmel járnék dolgozni, hogy spóroljunk, lehet e ez szakító ok ha szeretjük egymást?

A kapcsolatom krízishelyzetbe került, lehet, hogy szakítás lesz a vége. Aki volt már szerelmes tudja milyen lelki teher ez. Szeretem a párom, ez nem kérdés. Ezért is írok ide, ezért is kérdezek, fontos nekem, megmenteném a kapcsolatunkat!! A fent említett karóra nem az exemre emlékeztet, csak egy olyan időszakra amikor nagyon nehezen éltem, és arra, hogy tanuljam meg megbecsülni az apróbb dolgokat is az életben. Szerinte az óra fontosabb számomra, mint ő, szerintem ez két külön dolog. Az óra viszonylag drága óra, de inkább az a lényeg számomra, hogy ajándékba kaptam. Az ajándékaimat pedig én nem adom el.

A másik fent említett eset pedig, hogy az említett kolléganőm egyszer kikezdett velem, amikor a pasija megcsalta (valahol érthető ugye...), én nemet mondtam, de őszinte (vagy ostoba) ember lévén, elmondtam a páromnak.

Szeretem megbeszélni az ilyen dolgokat, hogy lássa ő a fontos számomra. Azt is elmondtam neki, hogy nekem ő a fontos és nem más.

Azóta volt egy olyan eset, hogy megbeszéltük az ominózus kolléganőmmel, hogy váltott autóval járnánk dolgozni, mert így spórolunk havonta 4000 Magyar Forintot. Természetesen továbbra is csak kollegális viszonyt ápolunk, ős is összejött valakivel, és természetesen le is buktam ezzel a bejárás dologgal. :) :(

Az indokom az volt amiért nem mondtam el, hogy mivel tudom, hogy neki nem tetszene a dolog, inkább eltitkoltam. Tudom, férfiként oda kellett volna állnom elé és azt mondani, mától ez van és punktum. Spórolnék, de nem akartam bántani ezzel, egy nehéz időszakon voltunk túl akkoriban. De ha egy évig együtt járnánk dolgozni, az kb 40-50.000Ft-ot jelenetene spórolásban. Persze a párom azt mondja, hogy az a havi 4000 fontosabb nekem, mint ő és, hogy neki nem ér annyit. Mondtam neki akkor fizesse a 4000-et (csak hogy érezze a szavai súlyát) de azt már nem teszi meg, hogy fizesse. Én egyedül élek, csak magamra számíthatok anyagilag. Ő a családjával él, és ha baj van akkor ott vannak neki, habár a viszonyuk nem túl jó.

Szóval nem élünk együtt, és a vitáink közepette azt találtam neki mondani, hogy sajnos mivel nem élünk együtt, nincs beleszólása, hogy kivel és hogyan járok dolgozni.

Nekem ő a legfontosabb, de 4000Ft a mai világban szerintem sok pénz. Főleg ha egy évre mondjuk előre vetetjük.

Nem tudom ki mennyiből él és milyen viszonyok között, de eddig ha szakítottam, mindent ott hagytam az exeimnél így két hosszú párkapcsolat után, 39 évesen nem tartok anyagilag sehol. Most jól keresek, de szeretnék gyűjteni lakásra, és az a havi 4000 elég lenne arra, hogy pl a párommal legyek, vagy egyszer egy évben el tudjunk menni nyaralni. Szóval még azt is rá / ránk költöm.

Velem van a baj vagy nála nem stimmel valami?

Abszolút hűséges típus vagyok, szeretnék "érte élni", de nem úgy, hogy megköveteli, hanem, hogy úgy viselkedik, hogy ez magától jöjjön.

Mindkét kérdésre szívesen fogadom az értelmesen és empatikusan hozzászólók válaszait! Aki erre képtelen az inkább ne írjon! Köszönöm! F/39