Hogy tehetném jóvá a megbocsáthatatlant?

Nem tudom,lehet hogy nem komolyan gondolta,vagy bántásból, de mialatt nem dolgoztam tényleg felszedtem vagy 10 kilót. Aki ismeri ,tudja hogy egy végtelenül segítőkész és kedves és nagyon dolgos ember, az a baj hogy a sok vita mindkettőnkből a legrosszabbat hozta ki ezt szerintem mert az utóbbi fél évben egy nagyobb vitánk nem volt. Csak az bántott a legjobban mindig hogy én mindig meg akartam vele beszélni a problémákat őszintén.Sokszor ha valami bántotta velem kapcsolatban,a sötétben tapogatóztam mert több nap volt mire elmondta nekem.A sok munka miatt tuti fáradt volt,én soha nem kértem hogy dolgozzon ennyit,mindig mondtam neki hogy hagyja ott,mert nem ér annyit az egész hogy ne találkozzunk napokig,vagy veszekedjünk akár azért is mert fáradt volt.Sajnos a cigire is visszaszoktam amit ő utál,de nem mostanába tudom ezt a rossz szokást elhagyni . És végső soron tényleg én csaltam meg érzelmileg és én bennem nem volt annyi gerinc hogy elmondjam neki magamtól.

Az a baj abban az időben én sem álltam mellette ezek után amikor kellett volna.A fő munkahelyén változások voltak,ezért otthagyta.Ugyanúgy meg akartam vele beszélni mindent de nem tudtam úgy mellette állni,mert annyira ki voltam égve. Akkoriban azt mondtam jobb lenne nekem egyedül,nézek egy albérletet. Ez biztosan bántotta,tényleg gondolkoztam rajta de nem tudtam volna itthagyni. Szóval én sem álltam 100%osan mellette,de nem tudtam tisztán gondolkozni,el voltam borulva érzelmileg nagyon.