Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha az ember nem ismeri sem magát, sem minden élethelyzetet 100%-osan, akkor hogyan jelenthet ki olyat, hogy ő sosem csalna meg senkit?
"Hogy van bátorságod?"
Biztosan sok a gyáva ember, de sokaknak meg a bátorság ugyanolyan természetes, mint ahogy levegőt vesznek.
https://www.youtube.com/watch?v=yOXEfERKV8s
5:15-5:45
#6
Ha kötekedni akartam volna, akkor ízekre szedtem volna pl. A 6-os kommentet is. A véleményét mindenkinek tiszteletben tartom, bár a magamét sem adom fel.
Nekem egyébként is más elképzeléseim vannak a jóról és a rosszról. A becsületesség sem garancia semmire, sőt, minél becsületesebb valaki, annál inkább szkeptikus vagyok vele szemben. Megtanultam, hogy a jó emberekben lehet a legnagyobbat csalódni.
A topik zárásaként ezt pedig itt hagyom:
"A jóktól és igazaktól pedig óvakodj! Szeretik megfeszíteni azt, aki maga szab magának erényt – a magányost pedig gyűlölik." (Friedrich Nietzsche)
#4-nek ment az előző kommentem.
(Bocsi, elírtam. 😅)
14
"Nekem egyébként is más elképzeléseim vannak a jóról és a rosszról"
Ugy érted, nem akkora "rossz" megcsalni a párodat!? Teljesen rendben van, hogy igy gondolod, az viszont nincs, ha ezt a hata mogott teszed
#16
Itt nem a megcsalásról beszéltem, hanem magáról az emberről. Az utána következő sorokban leírom, hogyan értettem.
Huhh, tettem már olyat amiről azt gondoltam: nem, én nem, soha.
Mégis megtörtént. Utólag sem gondolom hogy rossz ember lennék. Egyszerűen csak így alakult és én elfogadtam. Azt is tudom miért történt, mi a pszichológiai magyarázata, de nem ez a lényeg. A lényeg hogy elfogadjam önmagam és ez a fontos. Nem mondhatom hogy 'soha', mert nem tudhatom mit hoz elém az élet. Nem élhetnék úgy hogy mindig azt nézem, mi helyes és mi mem, mikor kinek, milyen elvárásoknak kellene megfelelnem, ideértve önmagamat is. Ez egy kissé bonyolultul hangzik, pedig nem az.
#19-es
Értem amit mondani szeretnél, de én más aspektusból közelítem meg e kérdést.
Nem, még idáig nem csaltam meg senkit. Persze ez attól is függ mit nevezünk 'megcsalásnak', hiszen ez olyan vékony határvonal, mindenkinél mást jelent. Azonban ha mélyebben belegondolunk, akkor csak marad az, hogy 'erkölcsösnek' gondoljuk magunkat és ezt is csak arra alapozzuk mik a 'társadalmi elvárások'. Ezzel szeretnék egy kicsit szembe menni, mert nem az a legfontosabb hogy az általunk szeretett, imádott lény boldog legyen? Most azt mondjátok, persze ez a fontos! Biztosak vagytok benne? Nem csak kicsinyes, önző egótok mondatja ezt veletek? Hiszen mindent megtesztek a másikért.
Ugyanakkor közben a saját boldogságotok, a szépen felépített életetek a fontos. Tudom, szépen hangzik hogy együtt, mindörökre, de hol marad az egyén? Képes vagy szabadon engedni szerelmedet, amit csak te érzel? Hiszen szerelmed 'tárgya' egy másik ember, jobb esetben szabad akarattal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!