Mennyire értitek meg azt a nőt, aki megcsalás miatti fájdalmában, meg szeretné ölni a partnerét?

Megértem abból a szempontból, hogy nincs gondolatrendőrség - mindenki arról fantáziál, amiről akar.

Viszont az amiket te ide írkálsz, azok nagyon nem egy egészséges elmére vallanak, szóval mint ahogy már írták: irány a pszichológus.

Ki a faszt érdekel, hogy a pasi mit akar? A szakításhoz nem kell két ember beleegyezése, elég ha én azt mondom, hogy lehet takarodni a bús picsába és a másiknak nincs más választása.

Nem öldökölni kell, hanem nővé érni a büdös rongy szintjéről

Értelmetlen, ahogy elragadnak az indulataid.

Nekem is lenne okom féltékenykedni, amiért a párom egy női "barát"-tal közösen eljár néha programokra.

Sőt előfordult, hogy nem igazán örültem neki, amiért a "másik barátnő" haldokló anyukájára vigyáz. (Idősebb korosztály vagyunk.)

A bizalom nálunk sem teljes, de mostanában kezdek rájönni, hogy neki milyen prioritások a legeslegfontosabbak az életében. Mi a "szeretet"-nyelve, stb.

De próbálok arra gondolni, ha el is kell valamiképpen engednem, akkor a Gondviselés majd megajándékoz Valaki Mással.

Eddig még mindig jobb és jobb embert kaptam az előzőnél. Ne ragaszkodj a saját bosszúvágyadhoz, mert ellened fog fordulni!