Hogyan dolgozzam fel?

Miért szégyenkezel? Ha félre is lépett, nem a te szégyened, hanem az övé. Az hogy vele maradsz meg a te döntésed, egyáltalán nem könnyű kilépni egy kapcsolatból, pláne, ha nem is vagy biztos abban, hogy mi történt.

Fel fog emészteni téged a tudatlanság. Kellene egy szakember, aki mediálja köztetek a dolgokat. Nem történt még velem ilyen, de mégis átérzem. Én valószínűleg a lelkem mélyén nem akarnám tudni az igazságot, mert addig is hihetem azt, hogy nem történt semmi. Viszont ezzel nem lehet együtt élni hosszú távon, téged is az nyugtatna meg, ha kiderülne az igazság.

Ha nem csalt meg, akkor is volt köztetek valami probléma, amit meg kell oldanotok.

Ha megcsalt, akkor vagy lezárod magadban a kapcsolatot, vagy feldolgozod a félrelépést és vele maradsz. Ez viszont nem fog menni, amíg tudatlanságban élsz.

Úgy, hogy nem rinyálsz, és felnősz a mesékből. Aztán rendbeteszed az életedet, aminek az első lépése az, hogy kibszod az életedből azt az embert, akiben nem vagy képes megbízni. Azzal, hogy hallgatod a nagy megnyugtatást napi szinten, nem leszel előrébb. Amíg ezt csinálod, semmi és senki sem tud segíteni rajtad. A pánikrohamaid is csak gyarapodni fognak, saját magad teszed tönkre teljesen feleslegesen. A másik meg jól elvan, mert azt hiszi minden rendben, ha mond két szép szót. Nem hisztizni kell kislányom, hanem cselekedni minél előbb, és nem várni a csodát, mert az nem lesz.

Kiakasztó ez a sok gyenge lelkű, önsajnáltató, csodát váró, tehetetlen nőnemű lény. Kiíràs helyett inkább tegyél azért, hogy változzon a helyzet. A terapeuta meg szart sem ér, ha nem veszi észre, ki is jár hozzá.

Szia!

Velem történt hasonló, és tényleg így van,amit sokan nem tudnak,

mikor nagy mellénnyel azt ajánlják hogy dobd ki,rúgd ki, azonnal,stb..

Hogy nem mertem a szemébe mondani hogy mekkora szemétláda..

Idővel már igen, de akkor rögtön nem..És én sem

mondtam el senkinek, mert tudtam hogy attól nekem

lehet könnyebb lesz akkor, de ő mindenki szemében leszerepel,

és én azt nem akartam.Nálunk is képtelen voltam elhinni hogy meg tette, 25 éve voltunk már

együtt,és boldogan. Soha nem hittem hogy ilyet tenne,sőt, ő maga is

mindig ezt vallotta... A kezdet borzalmas, aludni se enni nem tudtam,

nagyon sok idő kellett hogy újra bízni tudjak benne.

De mivel szerettem és most is szeretem, adtam neki és a kapcsolatunknak

esélyt, és bejött.Már eltelt 4 év,és minden rendben van köztünk.

Persze örökre nem fog elmúlni sosem,de ha valaki tényleg

az igazi,akkor el tudod ezt engedni annyira, hogy újra boldog tudj

mellette lenni.

#5

Lehetnék, de nem tudok egy ilyen sirdogáló kislánnyal, aki ölbe tett kézzel várja a csodát. És még mindig ezzel a csalóval van. Annyit tett összesen, hogy ide kiírta a napi rinyát. Aztán várja a javulást azoktól, akik leírják, hogy ők is meglettek csalva(mintha ez javítana bármit is a helyzetén). Ha látnám, hogy jajgatás helyett tenni is akarna, másképpen állnék hozzá. De csak a panaszkodás megy. Bocs, de ilyenekkel nem lehet mit kezdeni. Én is túléltem, sőt azonnal döntöttem, hogy válok. Egyszerűen nem értem mit kell ezen ennyit kérődzeni. Ha felnőtt nő, akkor viselkedjen annak megfelelően.

Az mondjuk elég gerinctelen hogy ha nem ismeri el.

Az enyém miután rákérdeztem,azonnal elmondott mindent legalább.