Hogy szoktak a férfiak szeretöt találni? Csak nekem fura ez?

4,9:

Ezt nevezem én élethazugságnak. Nem kívánom a párom, de erről is csak az a balfék tehet, aki nem elég "okos" ahhoz, hogy kicselezze az ellenállásom.

Jaj.

#10

"Nem nyom, hogy maga a cél, hogy végre megszexelhesse a feleségét ugyan az maradt, csak még feltupíroztad az eredeti hazugságot még sok-sok megtévesztő manőverrel?"

Akár ki is forgathatod a saját ízlésedre amit írtam...

De itt a baj, amit idéztem az írásodból. Hogy csak hazugság az a kedvesség, amit előállítasz a szex kedvéért.

Mert ha netán nem hazugság lenne, hanem őszinte, akkor nem is kellene semmi ilyesmi taktikát keresned.

Mert most te ezzel azt írtad, te nem kedveskedsz a feleségednek úgy a mindennapokban, de szex az legyen.

Ehhez képest, ha lenne kedveskedés, ami természetes lenne, szívből jövő, akkor talán szex is lenne.

De egyébként a vacsit meg egész napos romantikus programot csak példának írtam a kérdező alapján.

Viszont az tény, hogy saját tapasztalatot írtam. Volt időszakunk mikor a sok munka, gond, elfoglaltság miatt egy csepp gondolatom nem maradt a szexre, ha volt egy perc időm, csak pihenni, relaxolni akartam, pont nem a szex járt az agyamban. Páromnak meg persze hiányzott. Ekkor kerültünk bele mi is abba az ördögi körbe, amiről írtam. Én csak kis saját időre vágytam, párom szexre...majd eljutottunk odáig, hogy akárhányszor hozzám bújt, megölelt...mindig a szex volt a cél. Amit persze egy idő után már tudtam. Hogy nincs itt semmi önzetlen szeretet, érzelemkinyílvánítás, mindössze a szexről szól a dolog. Ami azt eredményezte amit írtam korábban. Hogy már reflexszerűen elutasítottam a végén. Mert bennem meg már az alakult ki, hogy sosem bújik hozzám csupán szeretetből, csak ha szexet akar...

Azt meg nem mondtam, hogy a kérdező hibájából nincs szex. Azt sem, hogy a nő sosem hibás.

Bárki is a hibás, azért egy kapcsolatban érzik a felek, hogy teljes érzelmi elhidegülésről van szó, vagy valami teljes más okból marad el a szex. Akár fáradság, akár egészségügyi probléma miatt...Mert előzőnél sima egymás mellett élés alakul ki, de utóbbinál azért az intimitás megmarad. Az érintések, bújások...Ez esetben érvényes amit írtam. Hogy oda kell figyelni miként próbálja vissza hozni a szexet az ember.

Az a Tescos ötlet viszont nem rossz. De inkább azért egy próbafülkében, ne egyből a kasszasorban már. :)

#13

Így már árnyaltabb a kép. :)

Igen, ki kell nyilvánítani a szeretetet, törődést a másik iránt.

De amikor már hónapok(!) óta nincs szex, akkor nem indok a fáradtság, stressz. Én is voltam hasonló helyzetben, mint írtam feljebb. Mindig ilyen kifogások voltak, meg sértődések, hogy csak arra kell nekem, hogy hetente hanyatt vágja magát akkor is, amikor a háta közepére nem kívánja. A végén csak kibújt a szög a zsákból, hiába áltattam magam, hogy tényleg ez az oka. Amikor mindent takkra az elvárásai szerint igyekeztem csinálni, jött más kifogás. De azért a munkába járós autóját csak vezetni meg tankolnia kellett, a ház körüli javításokat elvégeztem, a gyerekekkel kirándultam, bringáztam, hoztam-vittem őket iskolába, oviba. Nagy bevásárlásokat megcsináltam. Ezek neki nem számítottak, amíg egyszer csak megelégeltem és leszrtam az egészet. A lényeg, hogy engem nem kívánt egyáltalán. Minden más kifogás csak erre kellett.

Hát azért lehetnek hosszabb időszakok is. Kisgyerekek mellett akár kialvatlanság, nőknél akár szoptatás miatti antikívánósság... vagy 45 (valakinél már 40) fölött jön indul nőknél alattomosan a ciklusmizéria pajzsmirigyproblémával, inzulinrezisztenciával és ingadozik a libidó hol nagyon fent, hol nagyon lent, férfiaknál is előfordulnak már ilyenkor is vérnyomás vagy cigi miatti gondok. Életközepi válság miatt is sokan meghülyülnek, nem találják magukat, úgy érzik hirtelen, hogy de ez az utolsó lehetőség változtatni, mert innen már csak lefele lesz, és erre azt se tudom, ki vagyok, mit értem el, és másoknak biztos jobb... És akkor még a munkahelyi stressz, gyász is lehetnek hónapokig tartó okok.

Szóval én sokszor azt látom saját tapasztalat alapján és több baráti párnál, hogy ezeknél a hosszú nyűglődéseknél az egyiknél vagy mindkettőnél ilyesmik állnak a háttérben, a maguk baját szégyenlik, önbizalomhiányosak, és/vagy annyira ők se tudják megfejteni magukat, míg a másik felé empatikusság helyett inkább "gondolatolvasnak" magukból kiindulva. Mert hát hiába jön valaki a romantikus vacsival, ha közben nem hiszi el, hogy mittudomén tényleg fáj a férje/felesége dereka és meg van győződve róla, hogy na csak kifogást keres arra, hogy kerülje őt és tuti szeretőt akarna (aztán néha addig gyanakodik, amíg lesz is). De simán létezik olyan ám, amikor valaki vágyik a másikra, a megértésre, az intimitásra, de a szexre épp nem. Vagy ha meg is adná tényleg szeretetből azt kézzel-lábbal, de az a másiknak "megalázó", mert az úgy érzi, ha ő nem tudja viszonozni, nem tud örömet okozni, bizonyítani, tuti nem kölcsönös. Szóval ezeknél a rossz szakaszoknál nem feltétlenül van egy gonosz hibás fél, hiszen olykor mindkettő igyekszik a maga módján teljesíteni és úgy érzi erején felül... és aztán mégis szétmennek a kapcsolatok. Sokszor pont ezért, mert már túl sok energia megfelelni a másiknak és folyton azt érzed, de így is kevés vagy neki. És közben simán lehet, ő is pont ugyanezt érzi. Szóval vágytok egymásra, a testi-érzelmi közelségre-közösségre és mégsem megy. Őszinték akartok lenni, elhatározás is van, aztán csak valami vádaskodó játszmázás sikerül belőle. Mert egyszerűen nem tudtok a problémára a másik szemével nézni, hanem győzni akartok a másikon, hogy előbb ő, és akkor majd én cserébe. És kommunikáció címszóval inkább csak igénylistákat borítotok egymásra, de ahhoz túl büszkék vagytok, hogy megkérdezzétek, ő mit is szeretne, ha meg mondja, nem hiszitek el, hanem mögöttes szándékot nyomoztok. Ez mind ilyen ördögi kör, állandó feszültség, hogy hiába kínálgatom magam, csak kritikát kapok, ami miatt aztán jön az, hogy inkább kerülöm a másikat, mert "úgyse" meg "úgyis"... és a végül a "nem értem, hogy hogyan hidegültünk el"... És akkor jön a Jolánka a 6-os szobából, aki bezzeg rám mosolygott és még meghallgatni is hajlandó. Közben meg lehet, a feleséged akárhány hónapja várja, hogy viszont-lelkizz vele és azért sorolja a problémáit, hogy megértsd és reflektálj rá, de arra azt mondod, hogy folyton panaszkodik, mert semmi nem jó neki és én problémáim már nem érdeklik. Pl. ez is annyira tipikus :)

18 As vagyok. Nálunk semmi sex nincs évek óta.

De sajnos a nők azt mondják sokan hogy nem kezdenek házas emberrel. A feleség meg már nem érdekel a sex. Én meg 40esen itt vagyok és...

Pedig eddig mindnekivel jó kapcsolatot alakítottunk ki de valahogy a foglalt pasi nem jó