Hogyan tudnám finoman megmondani, hogy nem szeretnék náluk találkozni?

Előre leszögezném minden elítélő véleményt vállalva, hogy egy sok-sok éve házas nő vagyok, a “szívem” férfia pedig sok

-sok éve nős. Gyerek is vannak, itt is ott is. Volt egy időben titkos szerelmi kapcsolatunk, találkozgattunk, de mindig nyilvános helyen, illetve autóban eldugott helyeken, így igazán kettesben sosem tudtunk lenni. Én nem szerettem volna Hotelba se menni, vagy ilyen helyre. Volt egy hosszabb szakításunk, de mostanában megint közeledünk és a “párom” (nevezzük így), szeretné ha végre kettesben lehetnénk és mivel a felesége és a gyerek az anyjánál lesz, azt mondta szeretettel vár a lakásukban és végre lenne időnk kettesben lenni nyugalomban. De én egyáltalán nem szeretnék hozzájuk menni, nekem ez már túlmegy egy határon, de fogalmam sincs hogy mondjam ezt meg neki. Ha egyszerűen megmondom, hogy nem akarok oda menni, megint össze töröm azt az illúzióját, hogy végre igazán csak mi lehetünk nyugalomban. Leginkább semmiképp sem szeretnék oda menni, de félek, hogy mégegyszer nem menne bele ilyen szedett-vedett együttlétben valahol a kocsiban. Nincs már ötletem milyen indokkal bújhatnék ki ez alól, de baromira félek ettől, mert egy több emeletes ház, tele szomszéddal, stb. Nem is tudom, hogy juthat ilyen az eszébe, viszont azt is megértem hogy a kocsiban nem ugyanolyan.