Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szeretője voltam egy családos embernek Vajon ő mit érzett?
Inkább ezt most kiírnám magamból és nyugodtan lehet bármit hozzászólni, hátha másképp látom majd.
5 hónapig tartott.
Ő volt a meglátni és megszeretni. Vagyis meglátni és vágyódni először.
Ő is így volt vele, legalábbis ezt mesélte.
Megismerkedésünk részleteit nem szeretném leírni, de a lényege, hogy közös ismerősökön keresztül találkoztunk.
Nem hülyített, már első találkozásnál tudtam, hogy házas, több, mint tíz éve. És, hogy van egy közös gyerek is, aki még kicsi.
Nem vagyok szent én sem, de nem utasítottam el a közeledését, mert függetlenként nem érzem a felelősséget benne.
De flörtnek indult nem másnak. Élveztük, hogy mikor véletlen összefutunk beszélgetünk, nevetgélünk, és ennyi.
Viszont harmadik ilyen "véletlen" összefutásnál elkérte a számom én pedig megadtam. Letisztáztuk, hogy ő nem válik, én pedig nem akarok tudni az életéről.
Mai napig nem tudom, hogy hogy élnek. Beszélt róla, néha el-elmondott dolgokat, hogy feszültség van otthon, de nem szidta a feleségét, én pedig nem kérdeztem.
Tudtam, hogy csak a szex miatt akar, mert az hiányozhat otthon, és mert köztünk elképesztően jelen volt a vonzalom.
Megbeszéltünk egy találkozót de eltűnt. Egyszerűen nem jött át.
Letudtam annyival, hogy meggondolta magát, de írtam pár nap múlva, hogy egy szót szólhatott volna.
Megörült hogy írtam és elnézésemet kérte. 3 órán keresztül beszélgettünk, mert pár sms után felhívott.
Sajnálta, hogy nem jött, de ő ezzel mégsem élhet. Megértettem, majd elbúcsúztunk, miután beszélgettünk mindenféle jelentéktelen dologról.
Eltelt pár hét, mikor újból találkoztunk, és ugyanott folytatódott minden. Felhívott , beszélgessünk. Elmondta, hogy ezzel kockáztat, hagyjuk. Megint elhajtott. Én hagytam.
Pár nap múlva keresett és kérdezte hogy vagyok, mi van velem.
Közöltem, hogy én nem szeretnék barátkozni, köszönöm. Elfogadom, hogy más nem lesz, de nekem ez így nem megfelelő.
Megint eltűnt jó időre, majd egyszer csak jött egy sms, hogy találkozzunk.
Átjött és lefeküdtünk egymással. Olyan volt, mint eddig életemben még senkivel.
Felöltözött és hazament. Két hétig nem hallottam róla, már nem is írtam semmit. És ismét felbukkant, de csak írt, hogy ez nem megy, mert így ebből több lesz és ő nem akar elvált szülő lenni.
Rendben elengedtem, de itt már éreztem, lehet csak én, hogy ez tényleg több.
Megint eltelt egy kis idő és megint jött, és onnantól már hónapokig csak összejártunk, szexeltünk és rengeteget leveleztünk.
És egyre érdeklődőbb volt, és aggódóbb.
Majd egyik pillanatról a másikra lezárta.
Ennyit mondott: ennek így vége kell, hogy legyen, mert csak nagyobb sebeket ejtünk egymáson, és ő továbbra sem válik.
Sosem kértem .
De elengedtük egymást és én úgy érzem, hogy most elengedett valamit, ami lehet szép lett volna. Tudom a szeretői státusz és ez a forma sem nem egészséges, sem nem tart örökké, mégis úgy érzem, hogy nem én veszítettem, hanem ő.
Vajon érzett valamit, vagy süketelt végig?
Köszönöm ha leírod a véleményed, és még jobban megköszönöm ha ezt kulturált formában teszed
Hát, ha már olyan megbízhatatlan, hogy hol jön, hol nem jön, érezte, hogy valahogy ellensúlyozni kell, hogy továbbra is lefeküdj vele. Erre tökéletes és igen bevett szokás "a nincs otthon szex, nem akarok elvált szülő lenni, de különben nagyon oda vagyok érted" szöveg.
AZ ilyenek süketelnek össze-vissza, félévente másnak.
Lehet,hogy voltak érzelmei, de elég logikusnak tűnik, hogy pont ezért tett pontot az ügy végére.Nem akart kockáztatni.
Felejtsd el!
Értem. Lehet.
Biztos, hogy otthon nem volt rózsás a szex köztük. Bár én elfogult vagyok, sosem értettem, hogy hogy lehetett hanyagolni egy ilyen férfit.
Pont olyan válaszokat kaptam, amik bennem is vannak :)
Egy részem azt mondja, hogy nála ez egy ilyen röpke játék volt és már rég túl is van rajta, másik részem azt mondja , hogy túlságosan félt, és inkább magától és hogy tényleg lettek érzései.
Őszintének tűnt mikor lezárta, remélem azért nem volt semleges.
Nem vagyok az a begőzölős típus :)
Egyszer sem vitáztam vele, de valóban hamar többet jelentett, bár nem úgy nézett ki, mint aki hideg felém. Persze sosem mondott semmi ilyet, nem látok a fejébe, pláne nem a szívébe
Érzelmek nélkül élni? Lehet, akkor valóban nagyon különbözőek vagyunk.
Ezért nem szabad nős emberrel kezdeni, minden férfi gyáva. Felejtsd el mielőbb!
73N
Értem azon vagyok. Nem tartom gyávának, őszintén, nem haragszom rá.
Lehet, hogy ez furán hangzik, de nem ámított egyszer sem.
Sajnálom, hogy így alakult, de nem az eszünkkel szeretünk.
Csak kíváncsi voltam, hátha kapok itt pár véleményt
"elengedtük egymást és én úgy érzem, hogy most elengedett valamit, ami lehet szép lett volna."
Ő nem így gondolta.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!