Miért számít, hogy egyéjszakás, vagy hosszabb kapcsolat volt -e?

32, Tehát már magát a kérést és a vallomást is büntetnéd. Mit büntetnéd, ráborítanád a komplett asztalt mérlegelés nélkül.

Akkor a következő kérdés: mi is pontosan az elvárás? Hogy ne legyen ilyen gondolata vagy hogy ne mondja el neked?

A példámban 15 év szerepel szándékosan. Álomvilágban éltek, ha azt gondoljátok ez nem fog megfordulni a másik fejében ennyi idő alatt. Ha megteszi mögötted, akkor egy szemét áruló, ha eléd áll ezzel akkor visszakérdezés nélkül vége mindennek. Például téged én nem tudnálak sajnálni ha megcsalnak, mivel már a felvetés miatt is szakítanál.

Őszinteséget akkor lehet elvárni komoly képpel, ha nem csak a jó hírekre vagy kíváncsi.

"Ha a logikádat követem, akkor az emberek nagy részének nyitott kapcsolatban lenne a helye az alapján amit írsz."

Könnyen lehet hogy egy tökéletes világban, így is lenne. Én nem hiszem, hogy a többség eleve nem monogám, inkább a párválasztásnál hibázik, vagy, mint írtam, későn száll ki. Hiszen relatíve ritka, hogy a megcsaló fél szakít, jellemzően miután lebukik, kirakják a szűrét.

"Mégsem így van ez, hanem részben saját megfontolásból, részben társadalmi konvencióknak engedve úgy gondolják a legtöbben"

Ezért lehetetlen amit írtam, mert az emberek nem ismerik önmagukat se rendesen, vagy egyéb nyomás hatására hoznak döntést, tesznek ígéretet, amit később képtelenek megtartani.

"Mire szolgálna egy komoly kapcsolat? Mi a célja? Az, hogy abban egy új családot kezdjünk el, gyerekeket neveljünk benne fel. Ehhez legalább 2-3 évtized kell. Pár éves kapcsolatokba ki-be ugrálni időtöltésének jó és megcsalás is kevesebb eséllyel lesz,"

Ha valaki mindössze pár évig képes hűséges maradni, akkor nem monogám. Erre kéne azelőtt rájönni, hogy lelkileg tönkre teszi a másikat, már az első kapcsolatában, vagy legalább az első pár után és tudatosan olyat keresni, ahol szabad a gazda. Egy nyitott kapcsolat/házasság is tarthat addig, hogy egy, vagy több gyereket felneveljen a pár. 20-30 évre én eleve nem számolnék, mert annyi idő alatt az ember rengeteg változáson megy keresztül, mind az élethelyzetét, mind a jellemét tekintve. Egyszerűen lehetetlen egy fél életre előre tervezni. Szerintem egy kapcsolatot, ha amúgy jól működik fenn lehet tartani addig, de már nem lesznek benne valós érzelmek, inkább csak a mély kötődés és tisztelet a másik iránt, a sok év és rengeteg közös élmény, közösen leküzdött probléma miatt. Úgy gondolom, egy ilyen kapcsolat, kéne, hogy legyen annyira értékes, hogy nem tekintetünk kifelé belőle, de ritka, hogy ezen a szinten tudják tartani a párok a kapcsolatukat, jellemzőbb, hogy előbb romlik meg, mint, hogy ide eljutna.

"Ezt vitatom. Kétlem, hogy bárki is a válás gondolatával házasodna."

Nem. Azt én se hiszem, hogy a válás gondolatával házasodtak, egyszerűen vagy nem voltak képesek beismerni, hogy egy szarhalmaz a kapcsolatuk, vagy ezt látták az utolsó ments várnak, valami csodát remélt valamelyik, vagy mindkét fél a házasság intézményétől.

Ismerek olyat, akinek kitétel volt, hogy örömlány legyen a legénybúcsún, mert ronda, dagadt az asszony és ő jót akar kefélni. Gondolhatod, hányszor csalta meg már korábban is és persze az esküvő után is a nőt. De már 10 éve együtt voltak, a nő házasodni akart, meg már amúgy is időleges volt a társadalmi nyomás szempontjából is, meg a nő úgyis teherbe esett már, így a pasi elvette. Ők ugyan nem váltak el, de már kétszer külön mentek, mert az asszonynak ajándékba nemibetegséget vitt haza a jóember.

Ismerek olyat is, ahol a pasi rendszeresen megy félre, alkoholista, bár azt szintén tartja és pár éve házasodtak a párjával. 30as pár. A nő közölte a pasival, hogy vagy válnak, vagy elviseli, hogy alkesz, amennyiben továbbra is tolja haza a pénzt es csinál neki még egy gyereket, mert ő mindig is kettőre vágyott. A pasi 1re se nagyon, de a kényelem kedvéért belement. Most van 3 gyerekük (ikrek lettek) a nő szülés utáni depresszióval küzd, a pasi továbbra is alkoholista.

Van olyan ismerős is, aki nem vette el az asszonyt, csak jó 10 évig hitegette, közben mindenkit megdugott aki szembe jött, olykor ki is derült a dolog, végül a nő terhes lett, szült egy gyereket ennek a link alaknak, majd nem egész egy év múlva szakítottak. Azóta van férje, csak nem ez a pasi.

Ismerek olyat is, aki kiugrott a házasságából, mert ő olyan szerelmes lett (nő), majd pár hónap múlva már terhes volt és az új pasi el is vette. A gyerek nem volt 2 éves, mire elváltak, két külön költözés és összebútorozás után, mert kiderült, hogy az asszony verve jó. Itt mondjuk megcsalásról nem tudok, de egy remek példája a hamar házasodik, gyorsan válik körnek.

Ismerek olyat is, ahol 10+ évet voltak együtt, már az esküvő előtt is oda-vissza csaták egymást, csak nem tudtak róla. Itt már az esküvő előtt egy évvel a pasi megpróbált kiugrani (egy fiatalabb nő karjai közé) de a nő visszakönyörögte, megegyeztek, hogy akkor házasság és gyerek (a mai napig nem értem mi volt a terv), majd 3 évre rá elváltak, szerencsére gyerek nélkül.

Lehetne még sorolni a remeknél remekebb siker történeteket amiket ismerek. De ismerek olyanokat is, akik hosszú ideig boldogok voltak, mégis válás lett a vége, épp a megcsalás miatt. Meg olyanokat is és ez a legritkább, ahol hosszú idő után is harmónikus a kapcsolat. Hogy volt-e megcsalás, azt nem tudhatom biztosra, de amennyire tudom nem.

Biztos, hogy kicsit érzékenyebb vagyok a témára a kelleténél, ezért ragadnak meg bennem ennyire ezek a történetek, de tényleg sok ilyen van a környezetemben, már csak a munkámból kifolyólag is.

Nagyon sokan házasodnak úgy, hogy ha a násznépet megkérdeznéd, ők fognák a fejüket, hogy ennek mi értelme.

"csak a pároddal éled át. Nem volt még talán senkid?"

Ami engem illet, nekem nem volt még más, csak a jelenlegi párom. De nem erre értettem. Akkor úgy írom, hogy az aktuális pároddal. Mert egyszerre egy időben, csak egy párod, barátod, barátnőd, férjed, feleséged, stb. (nevezd, ahogy szeretnéd) van. Ő vele kéne, hogy ezeket átéld, vagy különben a párkapcsolatnak semmilyen mással nem helyettesíthető funkciója nem lesz, úgy meg semmi értelme.

"Egy mai átlag ember átlag házassága úgy néz ki, hogy előtte egy tucat másikkal volt, házasok, aztán válnak, és utána is egy tucat másikkal lesz."

Igen, de ha csak nem poligám, vagy él poliamor kapcsolatban, vagy nem csalja az asszonyt, akkor abban az időszakban míg X a párja, X az akivel szexel és akit szeret. Kicsit úgy érzem igyekszel kiforgatni a szavaimat.

" A romantikus filmekben és Ideáliában, ahol élsz valószínűleg így is néz ki minden kapcsolat."

Pont nem az az ember vagyok, aki a rózsaszín felhők szárnyán száll csodaországba. Sokszor túl hideg és racionális is vagyok és nem szeretem a romantikus filmeket. Én olyan ember vagyok, aki ritkán ígér és csak olyat, amit be is tart. Ismerem annyira magam, hogy ígérhetek hűséget, mert amíg kapcsolatban vagyok, a gondolat is taszít, hogy mással legyek. Ha nem taszít, ha már ott tartunk, hogy azt mérlegelés, Józsi vajon jobb választás lenne-e? Akkor szakítok. Volt is rá példa ebben a kapcsolatban, hogy megtettem. De a sima szex nekem nem sokat jelent. Annak, hogy kifelé néztem érzelmi oka volt, talán ezért se értem, hogyan lehetne egy kis kufircért, azért a fél óra szabadságért, felrúgni a biztonságos otthont, a szerető társat, a családot, vagy hogyan lehetne megbocsájtani, ha valaki ezt megteszi.

"Egy elméleti kérdés: együtt vagytok a pároddal 15 éve, 9 éve házasok vagytok. Van egy 6 és egy 4 éves gyönyörű gyermeketek. Filmbe illően boldogok vagytok egymással, de egynap a férjed előáll azzal, hogy kapott egy ajánlatot egy nőtől, ami nem hagyta bizony hidegen. Nem csalt meg, nem árult el és teljesen őszinte veled! Szóval azt mondja, hogy imádja a gyerekeit és nagyon fontos neki, hogy lássa őket felnőni közelről és ebben részt akar venni és téged is imád és szeret(ezt itt biztos vitatod, viszont példa kedvéért fogadjuk el), de.. hát szeretné ha most az egyszer félrenéznél. 15 éve hűséges hozzád, illetve az összes érved ami az árulással kapcsolatos itt nem játszhat szerepet. Milyen érvet mondasz neki, hogy ne tegye a saját önzéseden kívül? "

Ebbe jelenleg nehéz magam beleképzelni, de igyekeztem.

Ha 15 éve együtt vagyunk és alapvetően jól működik a kapcsolat, valószínűleg nem mondanék nemet, de egyrészt szigorú szabályok mellett mehetne a dolog, másrészt onnantól nyitott kapcsolat lenne és akkor én is szabadon dughatok akivel akarok. Mindenképp elvárnék valamilyen biztosítékot (anyagi értelemben) és adnék is (ennek a jogi hátterét kéne kideríteni hozzá), hogyha lelép azelőtt, hogy a kisebbik gyerek 10 éves lesz, akkor biztonságban legyünk. Mert onnantól, hogy kifelé kacsingat valaki, előbb utóbb ugrani fog.

Egy 10 éves gyereknek már meg lehet magyarázni a válást, könnyebben lehet mellette lebonyolítani és a későbbi egyszülős nevelést is könnyebb lekordinálni mellette.

Ha meg kapom a biztosítékot és tartom annyira korrekt embernek, hogy tartja az új kapcsolat szabályait, akkor mehetne nőzni. De csak így, hogy érzelmileg (hiszen nyitott kapcsolatban, úgy, hogy annak konkrét kőbevésett szabályai vannak, amiket be is tartanak, elvileg kisebb valószínűséggel sérülök és nem kell attól félnem, hogy hátbaszúrnak) és anyagilag biztonságban vagyok a két gyerekkel, legalább a gyerekek legkritikisabb és legnehezebben koordinálható életszakaszában. Hiszen így nincs vesztenivalóm.

Úgy gondolom, onnantól, hogy közölte ő másra vágyik, én jogosan várhatom el az új kapcsolati norma kialakítását, ami úgy gondolom őt is védi és kielégítheti mellette az egyéb vágyait. Ugyanakkor engem is mentesít a monogám kapcsolat nehézségei alól, nem kell azon aggódnom, hogy lelép az új nővel, nem kell azon aggódnom, hogy megcsal (hiszen jól tudom, hogy félre megy éppen), de azt is elmondanám, hogy nem tudom vállalni a felelősséget azért, hogy ez érzelmileg mit jelent majd. Ahogy egyébként ő sem.

Értékelném, hogy őszinte volt, értékelném a sok együtt töltött évet és ezért nem tenném ki a szűrét egyből, hanem ezt a másik opciót próbálnám meg. De ez nem jelenti, hogy egy ilyen kapcsolatban működőképes tudnék maradni, mint partner.

Sokat gondolkoztam a válaszon, mielőtt begépeltem.

Úgy tudnám ezt elképzelni, hogy csak nagyon ritkán jut eszébe félre kefélni, hiszen, elvileg olyan nagyon boldog velem, amiről előre szól. Egy-egy ilyen nőcske, csak egy patronos kör lehetne, mert akihez visszajársz, előbb utóbb kötődni fogsz, ha nem is szerelemmel, de valahogy. Minden emberhez kötődsz egy idő után, aki huzamosabb ideig az életed része. A kaland, maradjon csak kaland, semmi több. Az ilyen találkák a külvilág felé titokban zajlanak, úgy ahogy tenné azt, ha megcsalás lenne. Nem otthon a hitvesi ágyban és nem a plázában enyelegve. Dugni szigorúan gumiban, mert az első nemibetegségnél amit hazahoz, elválok és rendszeres nemibeteg szűrés mellett (mindkettőnk részére). Anyagilag nem károsíthatja meg ezzel a hobbival a családot, értsd, nem pénzelhet egyetlen nőcit se. Nem válhat rendszeres programmá a külsőssel való szex, mert ha ez rendszeres, akkor ő keresi ezeket a nőket, nem csak úgy adódik a lehetőség. Emellett ha erre rendszeres igénye van, akkor nyugodtan mehet és kiélheti szabadon, csak nem mellettem. Prostik kizárva. Mert ha annyira kell a külső pna, hogy fizet is érte valakinek, aki nem is vágyik rá, akit aznap még páran meghajtanak, mint a kisbiciklit, akkor olyan mély gond van a kapcsolatunkban, hogy jobb elválni.

Az egy dolog, ha van egy kínálkozó lehetőség, amit kihasználna és egy normális nővel egyszer jól kiélné a fantáziáit, az meg egy másik, ha, mint az éheztetett kutya ugrana rá minden csontra. Mindezt azzal a korábban említett biztosítékkal együtt, amit, ahogy kiderítünk, hogyan lehet jogszerűen megoldani, egyből lekötünk a családi kasszából. Nem csak a levegőbe ígérgetünk, aztán kitáncolunk.

Ezek elég tiszta szabályok lennének és úgy gondolom könnyen betarthatóak. Ha ezek mellett működik normálisan a kapcsolat, akkor mind nyertünk az üzleten. Ha nem, akkor még mindig opció a válás.

Bizalom vesztés ebben az esetben nem lenne az ember felé, tudnám, hogy alapvetően jól választottam, hiszen gerincesen elő állt a problémával és hajlandó a kompromisszumra. Ugyanakkor valószínűleg elveszteném a hitem a kapcsolatunkban és nem tudom, hogyan viszonyulnék hozzá, mikor tudom, hogy egy másik nőt csókolt, nyalt ki előttem, egy másik nővel izzadt össze és úgy általában egy másik nő nyomai vannak rajta. Ebben a pillanatban undorítónak találom a gondolatot, de ezek a "nyomok" egy-két nap alatt "lekopnak", viszont addig lehet nem vágynék arra, hogy megcsókoljon, arra pedig biztos nem, hogy lefeküdjünk, amíg ez az időszak elmúlik, amíg a másik nő összes maradványa eltűnik. Egyszerűen a gondolat miatt, hogy azok a dolgok ott vannak a szájában, a körme alatt, a testén. Ez az undor pedig kérdéses, hogy hatna a kapcsolatra, főleg, ha többször lesz program a külsőssel való szex.

De összességében Elképzelhetőnek tartok egy ilyen alkut, ha tényleg csak évente, vagy még inkább pár évente egyszer fordul elő az ilyesmi és időben vagyok róla tájékoztatva.