Ez tényleg így van, íratlan szabály?

Férjem szerint, mivel ő jelentősen többet keres (én most itthon vagyok és a kisbabánkkal) ezért ő neki semmi dolga a háztartással. Szoktam kérni ezt - azt pl vásárlás, vagy itthon elmosni két tányért, teregetni, ilyesmi, takarítani nem kérem. Ilyenkor azt mondja, hogy akkor menjek dolgozni és hozzak haza annyi pénzt, amennyit ő. Pontosan tudja, hogy én nem tudok annyit keresni, ő csinált egy vállalkozást két éve, mostanra indult be szépen, hogy már keres is vele. Tény, hogy rengeteget dolgozott érte. De én nem tudnék annyi pénzt keresni, mint ő. Nem tudom ez más családoknál hogyan működik, de nekem kezd elegem lenni, hogy ő most azt hiszi kiskirály lett, én meg elé kell tegyem a reggeli - ebéd - vacsorát, ő evés után feláll, otthagy mindent, elmegy feküdni. Nagyon durva, még maga után sem pakol el. Ruháiról nem is beszélve.

Nálatok hogy működik? Egyszerűen, amikor ezt vágja a fejemhez, hogy menjek el dolgozni, keressek annyit mint ő, akkor segít.. Semmi sem jut eszembe ilyenkor, inkább elszégyellem magam, mert igaza van. Mostanában tényleg jól élünk. De ettől függetlenül úgy érzem, ez így nincs rendjén. Én nem azért vagyok itthon a picivel, hogy közben férjem teljeskörűen kiszolgáljam, hanem azért, hogy a babát ellássam (amit 100%osan megteszek) sajnos, a gyed összege elég kevés.

Mit mondjak neki?