Mit tegyek egy olyan férjjel, aki nem veszi észre, hogy segítségre van szükségem?

Újabb csodás házasság, amit az tart össze, hogy egyedül nem tudsz el eltartani egy gyereket!

Őszintén: milyen tanácsot szeretnél? Ez a házasság egyértelműen kifulladt, te már csak a cselédje vagy, és se tisztelet, se szeretet nem maradt, amire építeni lehetne. Ezt vissza se lehet hozni.

Kilépni nem tudsz, mert ahol egy mosogatógép luxuscikk, ott nincs rá megoldás, hogy el tudj költözni és ne halj égen.

Kereshetsz szeretőt, de azon kívül, hogy a férjednek jó válóok, más nem sül ki. Aki házas nővel kezd, az nem azért teszi, hogy gyerekestől a nyakába vegye.

Mi maradt? Igazából csak az, hogy tűrsz csendben tovább, és csinálsz mindent egyedül.

Ez van.

34:

Pesten és vonzás körzetében, vagy egy egyeteméről régóta híres városban talán kihaló félben van, de elmész egy nagyközséggé avanzsált faluba, már nem ezt fogod látni. BAZ megyében vagy más szegényebb megyében se jobb a tendencia, még egy kisebb városban sem.

Nem olvastam el à válaszokat, ezért bocs, ha valakit ismétlek.

A helyedben elôször megbeszélném a dolgot, ha ezután sem változik semmi, jönnének a "szankciók": az ô ruháit nem mosnám, fôzni csak magamra és a gyerek(ek)re fôznék. Ha ebbôl sem esik le neki a dolog, még egy utolsó beszélgetés, aztán, ha nuku változás, elválnék.

Innentől kezdve engem semmi nem tartana vissza, hogy beadjam a válópert!

A helyedben inkább meghúznám egy rövid ideig anyáméknál, amíg nem találok egy olcsóbb és kisebb albérletet, minthogy ekkora szarban maradjak. De te tudod!