Aki nem nősül meg, azt ki fogja ellátni, ha már nem bírja majd magát?

Azért érdekes, hogy ezt írjátok. Egy férfiismerősöm közel van a hatvanhoz, sok ismerőse van és állandóan azt mondja, hogy nagyon örül, hogy nem nősült meg, mert így mindenhová szabadon mehet, azt csinálja, amit akar. Akkor ő is beteg? Dehogy. Csak a szabadság fontosabb számára. Biztos más is volt már, aki nem akart megházasodni, sem gyereket. Egy ilyen világra soha nem kívánnám, hogy gyerek szülessen. Majd ha jobb lesz a világ, akkor. Ezt erősíti bennem sok ismerősöm is. Ebből olyan szintű konfrontálódások jöhetnek létre, ami előidézi egy kapcsolat zátonyra futását. Ezért nem működött közöttünk a volt barátnőmmel sem. Mellesleg teljesen ki akart forgatni magamból, változzak meg kismillió dologban. Egy igazság azért mégis van abban, amit írtatok: anyukám is szeret domináns lenni, ami nehezen tűrhető, de ő mégiscsak az anyám, nem pedig egy olyan személy, akit a véletlen folytán ismertem meg. Valaha vágytam a szerelemre, de minden illúzióm szertefoszlott az évek során.

Egy dolog még eszembe jutott: anyukám mindig azt mondja, hogy engem csak egy Jehova Tanúja, Hit Gyülekezetes tudna elfogadni/befogadni.