Mi lenne a helyes cselekedet? Teljesen ki vagyok már!

Jól látod ezt elcseszted. Most próbáld kihozni a legtöbbet a helyzetből. Tálald ki hogy jöhetnétek ki a legjobban ebből a babával. A srác agresszív és nem bírja a feszkót. Vagy megpróbálod vele helyrehozni (bár szerintem az anyázós viták és a tettlegesség már a helyrehozhatatlan kategória) vagy igyekszel kilépni a kapcsolatból. Mindenképp javítani kell a helyzeten mert a baba bár pici nem hül.ye érzi a feszültséget hallja az üvöltést. Te se akarod hogy ezt tanulja meg és a későbbi kapcsolataiban ezt a mintát kövesse. Arról nem is beszélve hogy ha te depressziós leszel az is kihat a babára és az anyai kepessegeiden is sokat ront.

Lépj ki amint lehet és biztosíts magatoknak nyugodt környezetet. Vagy hozd helyre a kapcsolatotokat és így legyen nyugodt a környezet de azonnal lépned kell mielőtt komoly lelki problémáid/problémáitok lesz/nek.

Nyilván neki is hirtelen jött a házasság és a gyerekvállalás felelőssége.

Részegség: utólag beszélgessetek róla. Mondd el neki, hogy megérted, hogy jól akarta érezni magát, csak kéred, hogy máskor tartson mértéket. Akkor se illene tökrészegen jönnie haza, ha nem lenne baba. Ha megérti, hogy hibázott, akkor van esély a javulásra.

A veszekedéseknél végig kéne gondolnod utólag, hogy mi volt az oka. Sokszor valami banális apróság, csak mindkét fél beleáll a konfliktusba és egyre durvább dolgokat vág a másik fejéhez ("emelik a tétet"). Ha nálatok is így van, akkor a konfliktuskezelést kell megtanulni, ettől lényegesen javulhat a házasságotok.

De az is lehet, hogy ő téged okol, amiért nem élhet olyan lazán, mint eddig, és bár ezt nem emlegeti fel, mégis minden rossz gesztusod miatt azonnal robban. Ez esetben elképzelhető, hogy nem tudjátok megmenteni a kapcsolatot.

Kritikus kérdés, hogy a férjed átlátja-e, hogy ez így most mindenkinek rossz, és együtt tudtok-e működni a helyzet javításában.

jól belehet feszülve a srác ha ilyen szélsőségig elment.

főleg egy olyan élethelyzetben amit a legtöbben egy igen boldog időszaknak élnek meg a nehézségeivel együtt és ilyenkor válnak igazi családdá és társsá.

az ilyen szintű berúgás pár nappal ezek után meg egyértelmű menekülés.

menekülés a felelősség elől,a balhék elől,a pelenka elől.

az ilyen viták lerombolják a lelket és azt mondják neki,hogy semennyire sem tiszteled,se mint embert se mint férfit,ezért nincsen kedve hazamenni és ezért menekül.

szóval a képletből vedd ki az ilyen elfajuló tiszteletlen vitákat és adj neki okot arra,hogy örömmel menjen haza,ne pedig úgy,hogy arra gondoljon hazafelé,hogy nah megint mivel fog betalálni a nő.

Az, hogy nem vagy lelakva, mint látod, nem elég a boldogsághoz. A külsődön kívül mit teszel bele a házasságba, hogy jó legyen?

Minden nap veszekedtek, ne de mégis min? Ugyanazon? Vagy mindig máson?

A babàval hogy bánik? Kiveszi a részét a feladatokból, vagy csak a te gyereked?

Az biztos, hogy nem illetek össze, és már volt gyereket szülni neki. De most már nem tudod vissza csinálni. Két rossz közül kell választanod. Melyik elviselhetőbb?

Vele maradsz, és a mindennapos ordítozásban neveled fel a gyereket? Kivárod az első pofont?

Vagy elmész a kicsivel, és egyedül neveled fel, de nyugalomban?

Egyáltalán el tudsz menni? Vissza tudsz költözni a szüleidhez?