A ferjetek segit nektek a hazimunkaban vagy mindent ti csinaltok otthon?

Ehhez hozzászólnék, mert érdekes nálunk a helyzet, és ha még valaki olvassa ezt a kérdést, illetve a rá adott válaszokat, kíváncsi lennék a véleményekre és a helyzet megítélésére.

A párom (a nő) kb. négy éve munkanélküli, és nem is igazán tűnik úgy, hogy dolgozni akarna. Én (a férfi) dolgozom, és végülis a keresetemből mindketten megélünk. (Nagyobb kiadásokra spórolni nem tudunk, de egyébként JÓL élünk.) Otthon viszont egyáltalán nem végzek házimunkat, még a füvet is a párom nyírja. Nem azt állítom, hogy a háztartás szintjén semmit nem csinálok, mert én intézek a világon mindent, amit nem otthon kell csinálni (bevásárlás, csekkbefizetés, illetve bármilyen hivatalos ügy), de otthon valóban csak azokat a férfimunkákat csinálom, amikre a párom - mint egy teljesen átlegos nő - alkalmatlan. (Pl. ha a falat kell ütvefúróval kifúrni, mert valamit fel akarunk szerelni rá, akkor az is rám hárul, de ezzel nincs is bajom.) Viszont SEMMIT nem veszek részt takarításban, főzésben, mosásban, mosogatásban, macsakaalmolásban, rendrakásban, ágyazásban stb. Ezt a helyzetet a párom sem tartja inkorrektnek, és én is mondtam neki, hogy ha visszamenne dolgozni, akkor a fent felsorolt dolgok egy részébe én is ismét besegítenék, ahogy ezt tettem, amíg munkája volt.

Viszont az mindig bennem volt, hogy vajon ezért emberek elítélnének-e avval az indoklással, hogy a házimunka az mindenképpen közös "rossz", és abban akkor is részt kellene vennem, ha a párom állástalan, mert "az csak egy dolog"... Illetve hogy klasszikus értelemben vett házimunkának minősülnek-e azok, amikre azt írtam, hogy én intézem.

Szóval a topic fő kérdésére egy másikkal reagálnék: én vajon segítek a fent leírtak alapján a házimunkában? Illetve ha valaki szerint nem, akkor a hozzáállásom elítélhető?

23-as szerintem, amíg kettőtöknek ez megfelel, addig semmi gond nincs. Egyébként igazságosnak látom ezt a megosztást, mivel a párod nem dolgozik. Igen, te is kiveszed a részed azzal, hogy elmész a postára vagy bevásárolsz stb. heti szinten.

Amikor a párod újra dolgozik majd, akkor újra kell osztani a feladatokat.

#23

Én sem dolgozom, szàmomra evidens, hogy én csinàlom a benti dolgokat, én főzök, vasalok stb.

A fűnyíràs, sövényvàgàs meg a növények gondozàsa az övé, mert egyszerűen így akarja.(amúgy is hülye vagyok a növényekhez, amennyi meg van az udvaron...áhh, a nevüket megjegyezni egy élet is kevés nekem)

De a főzésben meg én vagyok a profi, bàr grillezés meg bogràcs, abban ő a szakértő.

Szerintem a hàzimunka úgy működik jól, ha megbeszéli a két fél.

Különben a takarítàst meg főzést akkor sem "engedtem" àt, amikor dolgoztam, de nyilvàn nem vàrt ràm két koszos tànyérral.

Nekünk most ez a kényelmes, hogy én itthon vagyok.

23.

Nem, ez természetesen nem elítélendő. Ha mindketten munkahelyen dolgoznàtok, de te csak tespednél a tv előtt amíg a feleséged a hàzimunkàt csinàlja, az tiszteletlenség, és azzal kihasznàlnàd őt. Így hogy csak te dolgozol, teljesen korrekt ha a màsik fél végzi a hàzimunkàt.

Èn írtam hogy heti vàltàsban vagyunk a hàztartàst illetően, amellett hogy enyém a főzés kettőnkre, a férjemé az összes bevàsàrlàs/ postai ügyintézés. Mikor valamelyikünknek épp àtmenetileg nem volt munkàja akkor az vette àt teljesen az itthoni feladatokat amíg nem talàlt újra munkàt.:) Ez teljesen rendben van. Amúgy nàlunk kert is van, ott is van munka, de az is közös.

#23 Ez így teljesen rendben van. Az “alapeset” az az, hogy mindkét fél dolgozik, tehát mindkét fél kiveszi a részét a házimunkából is. Ha otthon lennék, le is sülne a bőr a képemről, ha nem tartanám kézben legalább a háztartást; alap, hogy akkor tiszta lakást, ruhát, főtt ételt, rendet biztosítok. Kivétel ha kisbabával lennék otthon - nincs róla tapasztalatom, de azt mondják, nehéz, és kell a segítség.

Ami nálatok nem teljesen oké az az, hogy a párod nem is nagyon akar dolgozni, és az jön le az írásodból, hogy te ezt nehezményezed, tehát nem közös megegyezéssel éltek így, hanem csak miatta, “kényszerből”(?).

23: ez szerintem korrekt felállás.

Az eredeti kérdésre: pont annyit "segít", hogy ne mondhassam azt, hogy nem segít. Kb. a feladatok 10%-át látja el. Ha szólok, hogy ez nekem nem oké, hogy az otthonom gyakorlatilag rabszolgaságot jelent a számomra, mindig kiakad, hogy minden más normális(!!!) nő el tudja látni a teljes háztartást, csak én hisztizek. Pár adat: főzéshez még a legegyszerűbb vacsorához is kb. 1 óra kell. Az elvárás a minden napi főtt vacsora. Hetente minimum 8 órát vesz el csak a ruháink kezelése (vannak gyerekek is), a takarítás-rendrakás minimum 4-et. Ebből ő átlagosan 1-2 órát hajlandó átvállalni, de abba is bele akar halni. Én is teljes állásban dolgozom, és egy jó ideje ugyanannyit keresek, mint ő, de soha nem kerestem kevesebbet az ő bére 60%-ánál (még munkanélküliként is volt ekkora jövedelmem!), viszont volt, hogy heti 5 napos beosztásban másfél állást láttam el. Ő kényelmes nyolc órásnál többet sohasem dolgozott. A háztartás ellátásért soha egy köszönöm!, soha egy elismerés, soha egy dicséret nem jutott, mert ez így normális, és neki ez így jár. Színház, mozi, néha egy virág vagy éttermi vacsora - felejtős. Vagyis mindazért, amit a háztartáshoz hozzá képest pluszban hozzátettem, semmilyen ellentételezés nem járt, még érzelmi sem. Elegem lett...

Nemrég lett jogerős a válásunk. Külön költözni még nem tudtunk, de már most kevesebb a munkaterhem. :) Bocs, fiúk, de hála neki, nincs az az isten, hogy még egyszer bevállaljam a férfival súlyosbított háztartás terheit! Tudom, hogy nem mindenki olyan, mint ő, de nincs kedvem megint mellényúlni.

A páromnak (nem férj. Egyszer már sokba került nekem egy pasi, még egyszer nem játszom be :D ) két feladata van: fa fűrédzelés, és az árokpart fűkaszálása.

Nem bírom a benzinszagot :) .

Minden más az én dolgom. De van hasítógép, elektromos fűnyíró, ami pedig a legfontosabb: rengeteg időm mindenre.

Nem dolgozom, van elég passzív jövedelmem hogy a párom nélkül se kelljen.

Neki viszont jó, hogy valaki szervezi az életét, bevásárol, főz, mos, nem neki kell 8+3,5 óra munka és utazás után ezeket intézni.

Számára simán megérem azt az 5-600 eurót, amit átutal havonta.

Viszont tisztel is azért, hogy így dolgozom.