Szerintetek az mennyire kóser, ha a feleségem olvasgatja az sms-eimet?

Most nem azért, de az sík hülye, aki a telón intézi a megcsalásait.

Másik, ha nekem ír a Mariann, hogy holnap tali 15 órakor, ezzel mit kezdene a párom?

Vagy én mit kezdenék azzal, ha olvasom a párom telójában, holnap 12 órára ott leszek, Béla.

Ilyen SMS-kel mit kezdenénk? Van napi 5-6 ilyen SMS, mindig leülnénk elmagyarázni, mi is van?

Életünk a magyarázkodásra menne el.

Szerintem mindkét általad felvázolt választípus igaz. Egyrészt az tényleg magánszféra, másrészről, ha nincs benne semmi olyan, akkor mi a probléma?

Amúgy egyet értek a #11-sel, ilyen akkor szokott előfordulni, ha oka van a bizalmatlanságra. Hacsak nem ilyen betegesen féltékeny ellenőrizgetős típus, de az mas tészta. Általában valami ki szokta váltani ezt a dolgot, ami persze lehet ártatlan dolog is, de lehet hogy bebizonyosodik a gyanu.

Pl. Nálunk is volt egy ilyen eset, úgy 2 éve mikor hétvégente tanfolyamra jartam, jóba lettem ott egy csoporttársammal, aki férfi. Mivel egy felé laktunk, együtt is utaztunk, egyezttünk jaratot meg ott is zömében egymás mellett ültünk. Hét közben meg volt hogy hívtuk egymást. Férjem tudott róla természetesen, nem is morgott miatta meg semmi, nem is féltékenykedős típus, de aztán már volt, hogy szóvá tette, hogy minek hivogat már ennyit (aznap 2-szer hívott). Aztán akkortájt láttam, hogy belépett a face-embe is, meg volt egyszer, hogy nem sokkal a tanfolyam vége utan hívott (ő dolgozott), de az otthoni vonalason. Meg is lepett, mert azon sose szokott, hisz mobilon ingyen beszélünk egymással. Szóval látszott, hogy le akarja csekkolni tényleg otthon vagyok-e. De én ezeket a dolgokat elengedtem, nem csináltam belőle ügyet, hogy mit kutat, mert tudtam, hogy valamilyen szinten okot adtam rá, fordított esetben szerintem én is felfigyeltem volna egy ilyen dologra. Nem volt titkolni valóm, ő is megnyugodott, hogy tényleg csak haverkodunk, aztán ennyi, nem is kutakodott tovább.

Másik példa. Én sem vagyok ellenőrizgetős, szeretek megbízni a masikban, masképp nem is lehet, de a férjem előtti exemnél voltam úgy, hogy egyszercsak úgy éreztem, hogy meg kell nézzem a beszélgetéseit....és lám nem volt alaptalan a megérzésem, mert egy csajt nagyon fűzögetett..és mar eléggé úgy tűnt, hogy kezd célhoz erni. Mindezt úgy, hogy akkoriban keszültünk volna összeköltözni, amot ráadásul ő szorgalmazott nagyon. És ha akkor tartom magam ehhez a közhelyhez, hogy "magánszféra, meg nem nézünk bele a párunk cuccaiba", akkor összeköltözöm vele úgy, hogy közben mást kufircol, meg ki tudja mikor bukott volna ez ki.

Szóval én azt gondolom, hogy a legtöbb esetben ezeknek a bizalmatlanságoknak megvan a kiváltó oka.

Nem normális. Nekem sincs rejtegetnivalóm a párom előtt, de az én beszélgetésem rám tartozik, az övé pedig őrá. Ha leírom a barátnőmnek, hogy mi a gondom, nem szeretném, ha a férje elolvasná. Ugyanez vonatkozik mindenki másra.

29N