Ti elválnátok, ha a férjetek minden álma a nahy család de nem tudnád teljesíteni?

Azért én elgondolkoznék egy két dolgon. Te kellesz a férjednek vagy egy test, aki kihord és megszül legalább 3 gyereket? Mi ez nála valami verseny, hogy kinek van több gyereke? Érzi ő is a fájdalmat, hogy 2 hónapja vesztettétek el a babátokat? Itt egy gyászfolyamat zajlik benned és az lenne a normális, ha ő is szomorú lenne. Persze idővel majd megbeszélitek, hogyan tovább.

Ülj le vele, mondd el neki, hogy téged nagyon megviselt ez a vetélés testileg lelkileg egyaránt. Szeretnéd ha türelmes lenne veled. Szükséged lenne időre, hogy regenerálódj, és sokat segítene ha ő melletted állna.

És eszedbe ne jusson emiatt válni, te nem egy selejtes tenyészegyed vagy, hanem a felesége. Ahogy előttem is írták egyáltalán nem biztos, hogy benned van a hiba. Gondolom te se hagynád el őt ha kiderülne az ő hibájából nem jön össze vagy csak nehezen a baba.

Adj időt magadnak, a gyásznak. Ezt a hétvégi látogatást pedig jó lenne rövidebbre venni. Ha neked fájdalmas nézni más terhességét, mondd el a párodnak.

Tudom milyen ez, bár nagy családom van 4 vetélésen vagyok túl, máig nem felejtettem el. Az idő azért segít.

Honnan veszed, hogy te "nem tudod megadni" a kìvánt szàmù gyereket? Miért olyan biztos, h veled van zavar? A babàk azèrt is elhalhatnak, mert eleve beteg a magzat, sőt, ha ilyen koràn véget érnek a terhességek, akkor nagyon valószínű, h eleve baj van a kicsikkel, sajnos.

Ilyen formán akàrkivel lenne a párod, nagy eséllyel ugyanez lenne az eredmèny.

Nem èrdekelne a tovàbbi terhességek lehetősège. Örülnék a meglèvő gyerekemnek, èlnèk vele boldogan ès nem akarnék többet. Ha összejön még egy, és ki tudom hordani, akkor örülnék, ha nem, nem.

Ès sajnos foglalkozni kell mèg egy lehetőséggel: ha mèg 1 babàt elvesztenèk bàrhogy (őszintén kívànom, hogy ne!!!), akkor befejeznèm!

Nekem 2 gyerekem van, az első szintén picit koràbban jött; rettenetes lehetett, amin keresztülmentèl, 2× is!

Ha egészen őszinte akarok lenni, akkor ki kell mondanom, hogy ha a vàlást vàlasztanàm, az nem azèrt lenne, mert nem lesz több gyerekünk, hanem a fèrjem érzèketlensége, részvètlensège miatt. Ugyanis a fèrjed igenis èrzèketlen irànyodban: nem neki kell mindezen a dolgokon keresztülmennie, nem ő szenved testileg, lelkileg sem ùgy, ahogy te ..... màs tudod mijével könnyű àm a csalánt verni! Ő nagyon könnyen mondja, hogy nem adja fel, talàn neki kell rettegnie minden egyes hónapban, egyszer ezèrt, egyszer azèrt, nem beszèlve a többiről??!

Az emlìtett csalàdi ünnepsèggel kapcsolatban: elmennék a gyerekemmel ès jól érezném magam! Ès mivel ez az egèsz probléma előjött, meg a fogalmazàs mòdod nyilvànvalóvà teszi, hogy általànos vèlekedès szerint veled van a hiba, hát, ha kiprovokàlnàk, egyszer kimondanàm, hogy egyàltalàn nem biztos, hogy csak én tehetek az egész sikertelenségről! Ès nem tartozik senkire semmi a tèmàval kapcsolatban, senkinek nics ahjoz köze, mennyi gyerrket akarunk, vàllalunk - nem szeretnék több gyereket és ennyi! Millió ember, csalàd létezik, akiknek 1 gyerekük van, mindegy milyen okból, miért kellene nekem valami tenyészkancaként élnem az èletemet?

Ha ettől a hülye megfelelèsi kényszertől és önmagad tèves hibáztatàsàtól megszabadulnàl végre, élhetnétek nagyon boldogan az èleteteket!