Van itt olyan aki elvált és gyermekével él? Legyen az férfi vagy nő?

Idén leszek negyven, kb 3 éve váltam el, egyedül nevelem a kislányomat. Nem részletezném, miért ment tönkre a dolog, maradjunk annyiban, hogy elhidegültünk egymástól.

Volt/van egy szex kapcsolatom azóta (ugyanaz a személy on és off, nem váltogatom a partnereimet) valahogy nehezen hiszem el, hogy normális kapcsolatot találjak akivel a kölcsönös vonzalom is megvan, nem akar anyagilag lehúzni és még a gyerekemet is el tudja fogadni, sőt, esetleg szeretni.

Célok? Karrier módosítás, egészségesebb életmód mert mostanában magam alatt vagyok és elhanyagoltam magamat. Nem ismerkedem. Talán majd jön egy férfi, nem tudom....de nem is nagyon érdekel. Sajnos a szex kapcsolat ellustítja az embert párkeresés szempontjából, hiszen nem hajt a tatár, bár ritkán találkozunk és szerelem, intimitás az nincs ugyebár....

Csak belekotyognék, igaz nem én nevelem őket hanem az anyjuk.

Csak azért írok hogy a másik oldalt is láthassátok.

Engem a feleségem csalt meg, nem tudtam megbocsájtani így azt mondtam váljunk el.

Biztos hogy nehéz újrakezdeni érzelmileg mindkét félnek, és nem egyszerű főleg mikor az ember már nem huszonéves, vannak ugye elváràsok hogy na ilyen és ilyen párt nem szeretnék mégegyszer. Túl sok a szűrő és alig jut át rajta valaki.... De egyébként is a legtöbb ember párkapcsolatban él már harmincas korára szóval , nehéz dió a pártalálás, egyedülálló anyáknak gyerekkel biztos még nehezebb. Sok férfi nem kezdene olyannal akinek már van gyereke. Viszont ahogy tapasztalom nők is behúzzák a kézifèket ha megtudják vannak gyerekeim. Szóval ez a része nehéz.

Hivatás része pedig hogy ilyenkor megpróbál mindkèt fèl előrelépni karrier ügyileg, hiszen anyagilag így most mindkèt fél kölön háztartást kell fenntartson. Gyerekeket el kell látni tisztességgel nem vitás ,szóval kell a pénz.

Exem célja ugyanaz a cég másik telephelyén magasabb pozíció, de ez most úgy nèz ki neki nem jött össze . Így valószínűleg munkahely váltás lesz neki.

Nekem időközben összejött egy jobb munka, ami nem jár annyi stresszel sem, így most kicsit helyre tudtam magamban rakni ezt az egészet. Persze szeretnék még előrébb lépni , de már nem csak magam miatt hanem a gyerekeim miatt is hiszen előbb utóbb minden az övék lesz. Ha már nekem más nem is jut, csak a tudat hogy nekik könyebb lesz az is jó.

Megtapasztaltam a szerelmet, lett családom( mégha úgy is alakult ahogy nem szerettem volna, de megtapasztaltam ), apa lettem, és ez borzasztó jó érzés .

Próbálok a gyerekekkel minél többet lenni, szerencsére úgy rendeztük hogy exel nincsen egymásra köpködés , szerintem ez is fontos a későbbiekben.