A Ti férjetek, hogy viselkedik miután megszületett az első gyerek?

A kötözködők olvassák azt a néhány rövid választ is, vagy csak jár a szájuk? Ugyanis az itteni kötözködők egy szempontúan gondolkodnak, mint a gyerekek. (De egy kisgyerektől ez még érthető, nem egy nagykorútól...)

A mai "fejletlenebb, civilizálatlanabb" területek többségén, vagy régen sokfelé, főleg falvakban

nem volt elidegenedés, az emberek egymásra vannak utalva olyan helyeken, kisegítik egymást! És a modern eszközök és a bürokrácia hiány amiatt rohanás sincs.

Az "elmaradott helyeken" fel se merül egy sor olyan probléma, mely manapság a legtöbb helyen bizonytalansági faktor! Így pl az említett kaláka, egymás kisegítése ás a közös(égi szociális) munkavégzés, az, ha egymásra mindig számítani lehet, mert egymásra vannak utalva, de meg is teszik egymásért.

Pl egy "civilizálatlan helyen" esélyesen fel se merül problémaként ,hogy "jaj... ha rosszul vagyok, ki vigyáz a gyerekeimre??", mert a szomszéd Rozi, vagy bárki a faluban ugrik és besegít, vagy átviszi magához a 8-10 kis lurkót! És viszont!

Ma meg a legtöbb helyen azon agyalnak, ha baj van, mi lesz, mert nincs pénz babysiterre (se)...

Soroljam még...?

K.-ra sokra megyünk manapság, hogy a mosás gépesített... Hasznos persze, sokat könnyít, de ha osztunk, szorzunk, könnyebb volt régen az élet a falvakban az asszonyoknak, még mosógép nélkül is...

Nyáron meg még pelenka se kellett, mert a kertben, mezőn üríthetett a gyerek, pucéran. Bölcsis korban, szobatisztává válás alatt, egy általános volt még 100 éve is (itt-ott manapság is).

És akkor ez a régi és mai háztartásbeliek összehasonlítása, ma már a nők bár ne ma mezőn dolgoznak, de járnak melózni, mint a férfiak... Még az a szerencse, h létezik gyes és társai.

Régen az asszonyok háztartásbeliek voltak, csak mezőn, kertben dolgoztak, a ház körül, és otthon. Ennyi. Ez se kevés, de ott volt a kaláka, egymás segítése mindenben a közösségben. Aki épp bajban volt, valaki ugrott segíteni neki ingyen, mert aki aktuálisan bajban van, arra is bármikor lehet számítani, amikor ő rendben van! Ez is a kaláka része volt.

Ma meg azt se tudja az ember még kis településeken is sokszor, h ki a szomszédja, és jó, ha ki lehet vele jönni egyáltalán valahogy...

Köszönöm, h létezik mosógép, de összességében választanám a kalákát. Vagy a modern világ, és akkor elvárom a mosógépet -mert épp elég másfajta nehézség és borzalom jellemző manapság-, vagy egy idilli régi világ, az akár mosógép nélkül.

Nyaranta megfordulok önálló közösségekben, erdei, önellátó élet. Igaz, csak hetekre, de belekóstoltam párszor. Higgyétek el, sokkal élhetőbb, már ha ép elméjű emberek élnek együtt tanyán. Még ha csak évente pár hétre, pár hónapra is.

A félreértések elkerülése végett: férfi vagyok. ÉS megéltem a 780-as éveket is, időbelileg is van némi összehasonlítási alapom.

A 100-200 évvel ezelőtti világról meg a múlt évezredben 80-90 évesektől hallottam.

Egyetértek az utolsóval abban az esetben, ha CSAK a nő akart gyereket, illetve, ha a nő háztartásbeli életre rendezkedett be.

Közös döntés esetén, nem értem, miért kellene természetesnek venni, hogy anyuka a családi rabszolga, apuka meg a független kurafi, aki akkor "családozik", amikor kedve van, neki jár a pihenés, mert csak, anyuka meg csak egye meg, amit főzött... Szerintem egy család nem erről kellene, hogy szóljon.