Ti mit tennétek a helyemben?

A párommal 6 éve megismerkedtünk. Tanultam főiskolán, szüleimtől hozzá költöztem, babát vállaltunk. Azt mondta dolgozik, kiderült, hogy mást csinál, lecsukták 3 évre. Ott kellett hagynom az iskolát, +18 munka bárban azóta is, hogy tudjam fizetni az albérletet. Szüleim nem kedvelik azóta férjemet és a kisfiúnkat sem. Kijött, kiderült, míg anno kint volt egyszer megcsalt, mert nem érezte, hogy ez most komoly kapcsolat, vagy sem. Többet vagyunk együtt mert nem dolgozik, most nyáron jött haza. A fizetésem az albérletre elég, ennire is, ruhákra már nem, telefonszámlák késnek mindig. Látom, hogy nem akar rendes munkát elvállalni. Nincs nap, hogy ne rontaná le a napunkat a kicsivel. Minimálisan takarít, káromkodik a kicsi előtt.

Azt mondta, kártérítést kap valahonnan, tavaszra tudunk venni házat.

Az én munkámmal egyre kevesebbet keresek, itt nem előny a plussz évek. Kb 150.000 nettó.

Nélküle nagyon jól megvoltam a kicsivel, volt egy beugrós bèbiszitter, nem kupiztunk, nem ettünk rengeteget mint férjem, nem voltak negatív napjaink csak épp nem jutottunk egyről a kettőre.

Szerintetek várjam meg a tavaszt, hátha beteljesedik a ház és nyugodtabb irányba változik, vagy? Szerelem már nincs. 27N