Nők és Férfiak! A kapcsolatotokban mennyi idő után kezdtetek el házasságról ábrándozni, és hány évesek voltatok akkor?

Én a mai napig sem?

Bár az igaz, hogy a szüleimnek olyan durva válása volt, hogy minden amit a házasság mellett szoktak felhozni jó dolgot, azt én már negatívba és cinikusan látom.

Szóval én speciális eset vagyok.

2,5 év után.Én 20, a vőlegényem 18 éves.

20/L

#5 és #6 lehet,hogy kis naivan azt hiszitek,tök cuki dolog a korai házasság,de 10-20 év múlva nagy árat fizethettek ezért...amikor rájöttök,hogy nem éltetek fiatalon,30 felett viszont már elég röhejes lesz ezt pótolni.Persze ez nem törvényszerű,de elég általános dolog.

Nekem most nincs kapcsolatom,de akkor kezdenék el ábrándozni róla,amikor késznek érzem magam rá.Ez lehet pár hét,lehet 2-3 év :) 25 alatt nem akarok megállapodni,alapból addig még egyetemre járok és nagyon gondosan megválogatom,hogy kivel kössem majd össze az életem.Addigis sokat utazok,járom a világot,bulizgatok,ismerkedek,hogy legyen tapasztalatom és hogy 30-40 évesen majd ne érezzem azt,hogy kimaradt a fiatalságom.Nagyon sok válásnak egyébként ez az oka.

20L

6. vagyok: vannak emberek, akik nem az ész nélküli partnerváltogatásban találják meg a fiatalságuk "kiélését", hanem egyéb témakörök is érdeklik őket. Egy párral, fix partnerrel (akivel nem mellesleg a szex is nagyobb valószínűséggel lesz kielégítő, mint valakivel, akit aznap ismertem meg) pedig ugyanolyan jó, ha nem jobb körbeutazni a világot, bulizni, embereket és kultúrákat megismerni. Amióta a párommal együtt vagyunk, sokkal több koncerten voltam, többet kirándultunk, várost nézni sokkal gyakrabban mentünk, akár kettesben, akár társasággal, mert a barátokkal akármilyen közeli is a viszonyunk, nem mindig fedte egymást az érdeklődési kör és a szabadidő, ők is inkább a saját párjaikkal mentek mindenfelé. Szóval mondhatni, én akkor kezdtem el igazán élni, amikor egy hozzám illő, érdeklődési körében és kíváncsiságában hozzám nagyon hasonló emberrel párba álltam, akivel mindezt nyugodtan ki tudtam élni.

Nem érzem azt, hogy attól, mert 21 évesen összejöttem a vőlegényemmel és hogy most 24 évesen férjhez is megyek, elszalasztanám a fiatalságom. Egy JÓ párkapcsolat semmiben sem akadályoz, ami magához a fiatalsághoz kötődik, nem ér véget a házassággal az "élet", hogy még az előtt minden létező dolgot ki kelljen próbálni. Nem úgy van az, hogy összeházasodtok és puff, az addigi gondtalan fiatalságból hirtelen csak a felnőtt felelősségteljes élet jön, egyből hitel a házra, gyerekek és kész, véget ért a boldog felhőtlen élet, amint aláírod a papírt.

Egyébként nekem nem volt célom "ilyen fiatalon" férjhez menni, szóval azt sem mondhatom, hogy "milyen cuki" dolog ez, egyszerűen csak párt úgy kerestem, hogy benne lássam a potenciális lehetőséget, sosem volt igényem értelmetlen, időhúzó kapcsolatokra. Ennek ellenére volt már ilyen, mert ugye, fiatalon mindent ki kell próbálni, és őszintén szólva, ha ez az egyetlen dolog, amiről le kell mondanom a házassággal, vagy akár csak a komoly kapcsolattal, akkor nem hiszem, hogy 10-20 év múlva olyan nagyon bánkódni fogok :D És egyelőre nagyon is úgy néz ki, hogy ez az egyetlen dolog, amiből "kimaradok". Igazán nagy veszteség, mondhatom :)

Mások vagyunk, kisasszony, más igényekkel, attól még, mert valamivel te nem értesz egyet vagy nem tudod átérezni, az én életcéljaim és vágyaim nem lesznek rosszabbak a te elképzeléseidnél. Ahogyan ez fordítva sem igaz, természetesen, még ha erősen is fogalmaztam esetenkén.

Eleve csak olyannal jövök össze, akivel el tudom ezt képzelni, szóval azonnal.

Az egyik válaszolónak: Én most, a stabil párkapcsolatomban érzem úgy, hogy igazán élek, ezer lehetőség van Előttem, és sok újdonságot próbálhatok ki, és teljesen szabad vagyok. Szexuális téren is rengeteget kalandozunk, sok új dolgot próbálunk ki. Ha ütnének, se feküdnék le fűvel-fával. Van, aki meg úgy érzi jól magát. Mások vagyunk, nem kell kioktatni azt, akinek nem az az élete kiteljesedése, hogy váltogassa a partnereit.

Talán egy év után fogalmazódott meg bennem először komolyabban a gondolat, bár előtte is szóba került köztünk a téma, de inkább amolyan félig-meddig viccesen, meg csak beszélgetés szintjén, hogy ki hogy képzeli a jövőt.

Most két éve vagyunk együtt, még mindig nem aktuális a téma a körülményeink miatt, de az ábrándozás már jó ideje megvan. :)

26N