Férfiként kérdezem a férfitársaimat, hogy te hajlandóak volnátok megnősülni?

Köszönöm a válaszokat.

Engem semmivel sem lehetne rávenni, ez biztos.

Érdekelt, hogy mások vajon tényleg akarják-e... nehezen tudtam elképzelni.

Szia 22-es

Annyira szépeket írtál, hogy majdnem könnybe lábadt a szemem. Azon kezdtem el gondolkodni, hogy amikor a házasságok 2/3-ban beadják a válókeresetet(80%-ban a nő), akkor vajon ezek a szép soraid miért nem kerülnek elő a másik oldalon?

Ne haragudj meg ezért, de én egyetlen működő házasságot sem láttam még. Olyat persze sokat, ahol a látszat megvolt, de nagyon rövid személyes beszélgetés után magától kívánkozott ki az igazság: a nő azonnal felszedett 6 kilót az "igen" után, nincs szex, nincs magánszféra, ellenben van sárkányosodás, verbális alázás és elkényelmesedés.

Biztos vagyok benne, hogy a másik oldal is bőven tudna mesélni ilyeneket, szóval én úgy látom, hogy mindkét fél érdeke, hogy kerülje ezt az intézményt, ami lássuk be, hogy a sima együttéléshez viszonyítva az égvilágon semmi extrát nem ad a férfinak, csak a nőnek: biztonságot.

Igazad lehet 24-es, szimplán nem való nekem, míg másnak lehet simán működik. Nem kötelező szerencsére, így mindenki megtalálhatja a maga számításait.

Hogy mennyivel bonyolultabb egy házasság annál, mint ami kiderül e-e beszélgetésből, azt nem tudhatom.

Valszeg egyik fél sem tudja, hogy amikor szidja a másikat, vajon az alternatíva(kint lenni a húspiacon) mennyivel tenné őt boldogabbá.

Ettől függetlenül én hiszek nekik, mert nem feltételezem, hogy hazudnának.

Túl sok boldog embert azonban én nem láttam köztük...

De szeretni szeretem, de soha senkit nem fogok olyan nyálas, szappanoperás rajongással, féltékenységgel és gyengeséggel "imádni", ahogy azt a nők amúgy elvárják.

Szerintem ezzel egyáltalán nincs is baj.

Aki akar, lemehet kutyába. Én nem fogok :)