Azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei csak együtt élnek házasság nélkül nem rossz érzés, hogy tkp. "törvénytelen gyerekek"?

Nem ítélkeztem a kérdésed felett, nyugi, csak válaszoltam rá.

A boszorkányokat régen égették, ez valóban igaz, de a másik példám közelmúltból való.

#12-nek teljesen igaza van, kár ilyen jelzőkkel illetned.

Magyarországon a polgári a törvényes, elfogadott?! Nos a törvénytelen gyerek kifejezést arra használták, ha valaki nem esküdött templomban, Isten színe előtt.

Tehát a történelem tekintetében az is törvénytelen akinek a szülei házasok, de nem volt templomi.

Okoska...

Nyilván, ha nem éreztetik a gyerekkel, hogy emiatt szégyenkeznie kell, akkor le se fogja sz.rni...

21 éves vagyok, és anyukám születésemtől fogva egyedül nevelt, mégsem éreztem soha, hogy ez valami halálos szentségtörés lenne (Az egyetlen említésre méltó eset a következő: talán 8 lehettem, amikor az egyik osztálytársam megkérdezte, hogy hol van az apukám, mire megrántottam a vállam, mondván, hogy "mittudmén" és mentem vissza ugráló kötelezni.)

A gyerekeknek konkrétan a legkisebb gondjuk is nagyobb az ilyen társadalmi elvárásoknál, és talán lassan ki is kopik az a generáció, akiknek más dolga nem lévén boldog-boldogtalanra stigmákat aggatnak.

"az egy dolog, hogy most már elfogadott, de vajon a gyereket ez nem érinti rosszul"

Miért érintené rosszul egy olyan dolog, ami ma már teljesen elfogadott?

Az meg kit érdekel, hogy mi volt évszázadokkal ezelőtt?

Ennyi erővel azt is szégyellhetné, ha nem szűzen házasodik, mert pár évtizeddel ezelőtt ez is szégyen volt.