Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan beszéljem meg a férjemmel, hogy egyszerűen képtelen vagyok kijönni a gyermekeivel?
2 lánya van egy előző kapcsolatából (14, 16 évesek). Az anyjuk elvált a férjétől és 4 hónapja hazaköltözött Magyarországra a gyerekekkel. Mivel se munkája, se lakása, se semmije, megbeszéltük, hogy ideiglenesen lakjanak nálunk a lányok, ő meg a szüleihez költözik, munkát keres és gyűjt egy kis pénzt az újrakezdéshez. Ez így elgondolásnak borzasztóan szép volt, de anyuka a munkakeresés helyett gyorsan bepasizott és munka helyett hamarosan gyesre megy...
A legnagyobb probléma az, hogy a lányokkal egyszerűen képtelen vagyok normális viszonyt kialakítani. Egy kedves szavuk sincs hozzám, tanulni nem akarnak, segíteni nem segítenek, sőt inkább sportot űznek abból, hogy nekem minél több + feladatot adjanak és úgy érzem, kezd betelni nálam a pohár. Az már fel sem tűnik, hogy nekik minden sz*r, az étel nem jó, a ruháik olcsó vackok, a szobájuk túl sötét/világos, ráadásul meg kell osztaniuk a lányaimmal stb. A férjem rengeteget dolgozik. Amikor itthon van, próbálja őket nevelni, de az a heti 1-2 alkalom amikor összefutnak nagyon kevés.
Fogalmam sincs, mi lenne a megoldás, de kezdek arra szintre eljutni, hogy összepakolom a gyerekeket és otthagyom őket az anyjuknál.
válasza:Szerintem a te gyerekeidet is össze kéne pakolni, és odaadni az anyukádnak.
Pihend ki magad, és máris rózsásabban fogod látni a helyzetedet:D
válasza:
válasza:a férjed, az apjuk.
ez nem szívesség a részéről, hogy magához vette, hanem kötelessége.
nem tudom miért váltak el, de ha tervezett gyerekek voltak, akkor nyugodtan mondhatjuk hogy ő akart gyerekeket, és nem a gyerekek apát.
az a legkevesebb hogy nála lakhatnak amég nincs máshol.
neked pedig az ő lányait semmi jogod nevelni.
viszont ha a ház a tiéd, akkor kirakhatod mindhármukat. de azt nem várhatod el hogy a saját apjuk azt mondja a lányainak, hogy szívességből lakhatnak nála, és legyenek hálásak.
válasza: válasza:Hát, az a helyzet, hogy kamaszok... feszegetik a határokat. De közben meg megértésre, elfogadásra vágynak... Nem vagy könnyű helyzetben, de azért nekik sem lehet túl könnyű, hogy ide-oda tologatják őket, plusz hirtelen jön egy kistesó... ne meg kamasznak lenni amúgy se túl könnyű. Emlékezz csak vissza a SAJÁT kamaszkorodra...
Sok-sok türelemmel próbálj hozzájuk viszonyulni, de egyértelműen tisztázva az elvárásaidat. Lehet finoman is közölni, például jelezni, hogy neked hogy esik az, amikor kritizálnak bármit is. Empátiát azzal lehet előidézni, ha érzéseket kommunikálsz. Próbáld ki, csodákat tesz: gyereknél és felnőttnél egyaránt!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!