Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit kéne tennem? Egyszerűen csak adjam be a válást, vagy várjak még ő mit lép?
Egész gyerekkorom óta szent meggyőződésem volt, hogy nekem nem kell gyerek. Tanultam, felépítettem a karrierem, éltem az életem. 30 éves múltam amikor megismertem a férjem, de az anyasághoz való viszonyom változatlan volt. Két éve voltunk már házasok, amikor elöntött az érzés, anya akarok lenni. Sokat beszélgettünk róla a férjemmel, de végül ő is teljesen fellelkesedett. Viszonylag hamar terhes lettem. A kis angyalom viszont túl korán jött meg, alig két napot volt velünk. Teljesen összezuhantam. Nehezen álltam fel, de hát az élet ugye megy tovább, muszáj volt. Most nyáron a férjem azzal állt elő, hogy talán próbáljuk meg újra. De ahogy mondta, újra az az érzés tört belőlem elő, ami addig egész életemben, én gyereket soha. Láttam rajta, hogy rosszul érinti, de elmondtam neki, hogy én képtelen lennék azt az egészet újra végig csinálni. Úgy gondoltam talán elfogadta. Egészen addig gondoltam így, amíg egy hét múlva anyósom rám nem törte az ajtót. Elhordott mindennek, aztán a fejemhez vágta, hogy milyen önző vagyok, meg hogy a babám is azért ment el, mert nem is akartam és a halálát kívántam. Itt valószínűleg elborult az agyam, mert erre csak annyit tudtam reagálni, hogy felpofoztam és nem túl udvariasan távozásra szólítottam fel. Azóta folyamatosan megy a cirkusz. A férjem még eleinte valamennyire engem védett, de mára már mindenben csak az anyjának lehet igaza. Fogalmam sincs mi lesz így. Lehet-e még bármi jövője a házasságunknak. Egyre jobban az jár a fejemben, hogy csak egyszerűen elválok és akkor végre megint nyugtom lesz. Másrészt szeretem a férjemet, de tényleg nem tudom meddig bírom ezt még.
Bocsi, ha hosszú lett, de jólesett kicsit kiírni magamból.
Anyós címét kérem, én is akarok két pofont adni neki.
Írd ki magadból az tényleg az első lépés, ide is írhatsz, naplót is. Utána jobban át tudod gondolni, mit szeretnél.
A klasszikus anyós probléma. Adjon hálát mindenki Istennek, akinek jó anyósa van és olyan házastársa, aki jobban ragaszkodik hozzá, mint az anyjához.
Sajnos ez a szellemi köldökzsinór anya és gyermeke között nem egészséges, miután már megházasodtak.
Megmondom őszintén, ha én lennék az eskető, első kérdésem az lenne az ifjú párhoz, hogy fiam/lányom , -sikerült elszakadni anyucitól és jobban fogsz ragaszkodni a hitvesedhez, mint anyucihoz?
Ez a nagy problémád és a megoldás nem a kezedben van. Ha férjed nem nőtt fel és inkább anyuci kisfia még mindig, mintsem a férjed, akkor ez egy egészségtelen elsőbbség. Ebbe te sosem győzhetsz, mert nem rajtad múlik. Férjeddel beszéld meg, mert van esély, hogy ha rávilágítasz, hátha hirtelen felnőne, de ha mégsem, akkor gondold át. Jó lesz ez így a következő évtizedekre? -mert a férjednek mindig második asszony leszel, mert anyuka lesz az első.
Köszönöm kedvesek vagytok. Ha így haladunk tényleg szükségem lesz egy jó terapeutára.
Őszintén anyósom eddig nem volt ilyen agresszív. Talán ezért is ért váratlanul a támadása. Oké sose voltunk egymás nagy kedvencei, de vérmesnek semmiképpen nem volt mondható a viszonyunk.
Nem tudok emiatt őszintén haragudni a férjemre. Már minta miatt, hogy elmondta. Az neki is szörnyű időszak volt, tudom.
Kedves utolsó, részvétem a barátnődnek. Azóta én is rengeteget gondolkodtam ilyeneken. Sors, meg karma, meg mindenféle marhaság eszembe jutott már. Hogy megérdemeltem, mert sose szerettem a gyerekeket, hogy ezt a kicsim is megérezte és nem akart egy ilyen anyát.
Ne a váláson gondolkodj ! Hanem a helyzet megoldásán.
Az anyósodnak hirtelen kiszaladt valami a száján amit ő nem is úgy gondolt ahogy az kijött.
Mind a kettőtöknek egy nagy seb az életében ami történt és most még ráadásul mind a ketten meg is sértettétek azt a sebet ami be sem gyógyult. Te a gyerekedet veszítetted el, az anyósod az unokáját ! (valamilyen szintem a gyerekét a "vérének" a részét. A férjed is szenved és keresi a megoldást de most még a kialakult konfliktusra is keresnie kell a megoldást. Azaz te és az anyósod, ketten csináltatok a férjednek egy második problémát a meglévő mellé. Rakjátok helyére a problémákat és keressetek egy megoldást,ami nem más mint,hogy a múltat félre kell tenni és előre tekinteni és nekiállni az új baba "projektnek".
Nagyon sokan veszítik el a babájukat, még a megszületése előtt de nem adják fel ! Vannak nagyon sokan, akik mindent megtesznek,hogy lehessen babájuk, aztán mégsem jön össze nekik.
Hajrá, kezdj el azon gondolkodni,hogy szülsz egy babát, aki mindenben kárpótol titeket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!