Lányok ti hozzámennétek olyan férfihoz akinek nincs semmilyen egyetemi diplomája, érettségije csak szakmája? Mennyire számítanak az anyagiak? Pl. ha nem gazdag de van annyi jövedelme, hogy jól tudtok élni belőle.

Nem az anyagi dolgok lennének itt nekem a baj, hanem az, hogy nem hiszem, hogy jól el tudnék vele beszélgetni és sok ilyen pár van a környezetemben, ahol azt látom, hogy a férfinek iszonyat kisebbségi érzése van amiatt, mert a felesége tanultabb.

Én doktorit fogok szerezni, ha minden jól megy, egyetemista, vagy minimum főiskolai végzettségű barátot szeretnék. Akkor is, ha olyan a diplomája, amivel esetleg nem tud olyan jól elhelyezkedni, vagy nem keres sokat. A jövedelem nekem csak annyira számít, hogy majd bele tudja tenni a pénz felét (nem többet) a családi kasszába és a gyerekeinktől ne kelljen egy biciklit, vagy bármit megvonni csak azért, mert nem futja rá.

Sajnálom, ha ezzel esetleg megbántottalak, nem ez a szándékom vele, de inkább leírom őszintén a véleményemet, mint hogy nyalizzak.

Nekem (férfi) doktorim van de nem gondolnám hogy több lennék mint egy szakmunkás. Sokra lehet menni a doktorival ha egyszer a kőműves azt mondja hogy nem épít több épületet. Hol fogsz dolgozni, híd alatt? Már ha a hídépítő épít hidat.

Egy embert nem a végzettsége határozz meg. Találkoztam már olyan doktori fokozatos emberel (többel is) aki segg hülye volt, szakbarbár, és olyan szakmunkással aki értelmesebb volt mint én. Aki a végzettség alapján ítél az jó nagy barom. A párom középfokú végzettségű és egész jól el tudunk beszélgetni.

A jövedelem is más kérdés, PhD-vel is lehet keveset keresni és szakmunkásként is lehet sokat.

Inkább az életvitel közti különbség lenne ami kicsinálná a kapcsolatot. Én nem keresek rosszúl a diplomám se rossz és munkámból kifolyólag sok olyan helyen rendezvényen megfordulok amiken szerintem ő nem érezné jól magát. És tisztelet a kivételnek, de kevés olyan férfival találkoztam akit nem frusztrál ha nem ő a család fenntartó.

Ha ezek nem lennéneg gondok akkor szerintem igen, működhetne a kapcsolat ha pasi bír a megfelelő külső-belső értékekkel.

Személy szerint részemről a diploma nem egy feltétel, hogy akarjam a pasit, de azért elég jól jelzi, hogy talán több bennünk a közös.

Mármint, ha olyan a szakmája, hogy jól keres vele, de emellett művelt, intelligens, humoros, tudok vele beszélgetni, jól érzem magam a társaságában, akkor hogyne, miért akadályozna meg a diploma hiánya a kapcsolat kialakításában?

Sajnos a gyakorlatban nem mindig ez a helyzet, volt egy csomó szakmunkás ismerősöm, sőt, egyszer jártam is egy kőművessel. A társaságával (szintén kőművesek, ácsok, favágók) gyakran összejártunk. Gyakorlatilag minden egyes találkozásnál éreztem, ahogy elszívják belőlem az IQ-pontokat. Én szégyelltem magam a helyesírásuk miatt, mert természetesen online is beszélgettünk néha. Ezért vannak fenntartásaim a szakmunkásokkal szemben, de nyilván nem vagyok annyira ostoba, hogy azt állítsam, akinek diplomája van, az automatikusan egy zseni és született humorzsák. Főleg, hogy sok olyan egyetem és szak van, ahol szinte végigdalolja az ember a vizsgákat.

Összefoglalva: a diploma nem garantál egyes jó tulajdonságokat, sőt, de azért egész jó bejóslója. Mert oké, hogy vannak jó fej és intelligens szakmunkások is, de én több jó fej és intelligens egyetemistával találkoztam. És figyelembe véve, hogy magam is egyetemre járok, már csak a közegből kiindulva is több közös van bennem és egy hasonlóan egyetemet végzett emberben.