Harmadik. Ti mit tennétek a helyemben? Mit csináljak, hogy döntsek?

Férjemmel 6 éve vagyunk házasok és van egy 5 éves kisfiunk. A férjem jó ember, gondoskodó, de sosem tudta kimutatni a szeretetét. A munkája fontosabb bárminél, nagyon meg akar ott felelni, a család ezért háttérbe szorul. Reggel 7-kor elmegy és este ér haza. Túlhajszolt, ideges , türelmetlen, rettenetes alpári módon beszél időnként velem is és sajnos a kisfiunkkal is. Már többször felmerült, h elváljunk, de szégyenből vagy ki tudja , miből, egyikünk sem meri megtenni az első lépést. Az itthoni feszültség miatt a gyerek szorong, beteges, pszichológushoz hordom, nekem testi bajaim vannak. A férjemmel nem beszélgetünk, külön alszunk, a házasságunk évek óta nem működik. Nemrég megismerkedtem egy férfival. Első látásra szimpatikusak voltunk egymásnak, amolyan tinédzserszerelem tipusú érzés... a legjobb, hogy olyan dolgokat találtam meg benne, amit a férjemben soha. Elvált, egyedül neveli a gyermekét, komolyan gondolná velem. Most bajban vagyok. Nem volt még semmi, csak hosszú beszélgetések, semmi testiség, mert nem szeretném megcsalni a férjem. Lelkileg-érzelmileg eléggé kötődöm a másik férfihez, de a vallásosságom is visszafog, hogy bármiféle testiséget be merjek vállalni. Segítsetek! Ti mit tennétek a helyemben?