Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy döntsek, mit tanácsoljak?
Kissé hosszú lesz a sztori, csak már kávén túlesetteknek javaslom.
A férjem közel egy évtizede dolgozik a jelenlegi munkahelyén, jó fizetést kap, bár nem munkaarányosan jó.
Az utóbbi kb 5 évben ciklikusan kiborul a főnökei hülyeségei miatt, amúgy jogosan.
Eddig az volt a menetrend, hogy kiborult, fontolgatta a kilépést, majd ahogy az aktuális probléma elsimult, benne is elcsendesedett a váltás iránti igény.
Ezek a ciklusok egyre gyakoribbak.
Van egy 4 hónapos babánk, így én most nem dolgozom.
A legutóbbin annyira kiborult, hogy napok óta gyötrődik, hogy váltana. A váltásnál egyik nagy kérdőjel az, hogy nem tud angolul, viszont mindig csak akkor fog bele, amikor felhúzza magát. A legutóbbinál finoman jeleztem neki, hogy ne hagyja abba, amikor megnyugszik, mert előbb-utóbb szakadni fog a cérna.
Tegnap rákérdezett, hogy ha esetleg borítana mindent, akkor visszamennék-e majd dolgozni korábban. Az eredeti terv az volt, hogy kb a baba másfél éves koráig maradnék itthon, aztán ő bölcsődébe, én vissza a munkahelyemre.
Gyakorlati alapon megvalósítható, hogy ő maradjon itthon vele, mert tápszeres. A munkahelyem fizet továbbképzést, amivel várhatóan fél év múlva végzek, akkor van esély arra, hogy áthelyeznek jobb pozícióba visszatérés esetén. (Ha most mennék vissza, szinte biztos, hogy nem, mivel még nincs meg a végbizonyítványom)
Kollégákkal tartom a kapcsolatot, jelenleg rengeteg a munka, 6-7 előtt senki nem megy haza.
Amin örlődöm: a férjem jogosan van kiakadva a munkahelyére, pszichésen is látványosan nagy a nyomás rajta. Mivel nagyon speciális területen dolgozik és a "menjél Mekibe csak dolgozz" elvet én se támogatom, akár fél év is lehet neki a munkakeresés, ha nem több.
Én szívesen maradnék még itthon, persze nem minden áron.
Gyereket, háztartási dolgokat maximálisan el tudná látni, ez nem probléma. Viszont nem tudom, hogy az állásinterjúkat miként logisztikázná össze, főleg úgy, hogy az angol még hiányzik.
Az angoltanulásban én is tudnék neki segíteni, régen ebből éltem.
A fő kérdés, hogy borítson, vagy várjon még (igen, de meddig, mire...).
Ha valamit kihagytam volna, szóljatok, leírom.
Miért lényeg annyira az angol? Netán Angliában éltek?
De ettöl függetlenül.
A párod elöször keressen megfelelö másik munkahelyet és utána hagyja ott a meglévöt.
Te ne hagyd ott a gyereket, ez szerintem nem megoldás. Föként, hogy attól kezdve gyakorlatilag alig látnád a sok túlóra miatt.
Elöször fejezd be a továbbképzést, addig ne menj vissza semmi esetre sem.
Szóval addig ne boritson semmit, amíg nincs helyette más.
Ha eddig sikerült túlélnie a válságokat, akkor eggyel többet csak kibír!
Szerintem kezdjen el angolt tanulni most és ne hagyja abba, tegyen le az asztalra valamit, hogy látszódjon a komoly szándék. Eddig rengetegszer abbahagyta az angolt, már réges régen beszélhetne ezen a nyelven és nem volna gond a váltás.
Fél évig még amúgy sem tudnál visszamenni dolgozni, fél év éppen elég sok idő arra, hogy intenzív angol tanulással elérjen egy jó szintet. Ha pedig most nincs akarata hozzá, hogy angolt tanuljon, akkor később sem lesz.
Annak örülök, hogy az, hogy a gyereket és a háztartási dolgokat el tudja látni, nem kérdés (ez nagy dolog, sajnos kevés férfi ilyen).
A gyerek fél éves korától visszamehetnék dolgozni, csak akkor neki kellene GYED-et igényelni és közben nem dolgozhatna (munkanélküli vagy fizetés nélküli szabadsággal). Egy éves korától lenne az, hogy nekem munkabér+GYED.
Ez is kérdőjel bennem. Magas TGYÁS-t kapok, ami nemsokára lejár, utána max GYED-et. A fizetésem kicsivel több, mint a GYED kétszerese.
Ő jó magyar szokás szerint minimálbérre van bejelentve, de jelentősen többet keres. Ezért, ha ő kapná a GYED-et, alig pár tízezer ft lenne.
Papíron én keresek jobban, ténylegesen ő.
Hitelünk és családi kölcsönünk is van. A hitelt mindenképp fizetni kell, a családi kölcsönnél biztos kérhetnénk átütemezést - bár én szívesebben pörgetném ki minél hamarabb. Még nagyjából 5 évig tart, amíg a jelenlegi anyagi helyzetünkkel számolva mindent visszafizetünk.
"A fő kérdés, hogy borítson, vagy várjon még (igen, de meddig, mire...). "
Várjon még. Arra, hogy a gyerek 1,5 éves legyen, legalább addig maradj otthon vele, aztán visszamész dolgozni, utána váltson.
Ha a gyerek bölcsibe kerül, lehet, h gyakran lesz beteg, táppénzre kell menned, nem, lesz egyszerű.. Ha akkor felmond és míg állást keres, rendezi a gyereket, vfagy ő megy pár hónap gyes-re, míg talál új helyet, az elég reális és kivitelezhető sztem. Erről beszélgess vele, ezt hogy látja..? Mert ha ő otthon ül és állást keres, de a gyerekre nem vigyáz, az nem korrekt dolog sztem, csak akkor legyen agyerek bölcsis, ha mind2en dolgoztok.
Olyantól nem tartok, hogy visszaélne a helyzettel, nem az típus. Kissé munkamániás, folyamatosan pörög. Az itthoni teendőkből is maximálisan kiveszi a részét.
A babának pont olyan jó dolga lenne vele, mint velem. Sokszor most is felkel hozzá éjszaka (én nehezen alszom el és könnyen ébredek, de fél óra kell meg egy kávé, hogy ne menjek neki a falnak - ő gyorsan elalszik és azonnal éber, ha felkel), rengeteget foglalkozik vele, minden igényét (alvás, napirend, etetések, fogzás, hozzátáplálás, stb) pontosan ismeri.
Házimunkába pedig nem besegít, hanem ugyanúgy sajátjának érzi és ha látja hogy valami nincs megcsinálva, akkor kérés nélkül elvégzi. Bármit, mióta ismerem, közel tíz éve.
Tehát nem tartok olyantól, hogy pont most venne 180 fokos fordulatot és itthon vakarná. Az már inkább kérdés, hogy interjúra hogy jut el egy babával, bár nagyszülők segítenek sokat, de előzetes egyeztetést igényel, hogy mikor tudnak jönni és meddig tudnak maradni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!