Miért tanácsolják sokan itt a válást gyerek mellett is?

Elszámoltam 10-ig. Szerinted maradjanak együtt a gyerek miatt? Hogy a gyerek "családmodellt" lásson? Szerinted az jó családmodell, ahol apa veri/csalja/szídja anyát, anya meg otthon bőg/iszik/tönkreteszi önmagát? Hogy állandó veszekedés az élet?

Elmondom, az ilyen gyerek ugyanilyen családban fog élni, és a saját élete is tönkremegy.

Szerinted ez jobb, mintha az ember csonka családban él, normális értékrendű nevelést kapva?

#1

Ha gyereket vállalsz akkor azt vállalod hogy azután az ő igényeik fontosabbak lesznek a tiédnél. És igen ebben az is benne van hogy ha r!banckodni támad kedved akkor is az ő igényeit nézed és nem élsz ki az utcasarokra.

Mert van az a pont, ami után már ez a legjobb megoldás és a gyerek érdeke. Vannak sokan, akik meg azt mondják, hogy bár váltak volna el a szüleik, de inkább együtt maradtak rájuk hivatkozva, közben meg napi szinten állt otthon a balhé.

Akik itt tanácsot kérnek azoknak a problémája már sokszor túlmegy azon a ponton, hogy üljetek le és beszéljétek meg.

Mert általában éppen hogy a gyerek igénye illetve érdeke lenne a válás egy olyan szülői kapcsolatban, ahol a két fél nem bír egymással meglenni, normális, felnőtt ember módjára kommunikálni vagy viselkedni.

Szerinted mi jobb a gyereknek:

- 2 külön, de nyugalomban élő szülő, esetleg új partnerrel, rendezett lelkivilággal, stresszmentesen

- vagy egy együtt élő szülőpár, akik naponta üvöltenek-ordítanak egymással, csalják egymást netán, stb.?

"a gyerekek semmi másra nem vágynak jobban, minthogy a szüleik, anya és apa békességben együtt legyenek"

Kb. 4 éves koromtól semmi másra nem vágytam, csak arra, hogy apa és anya többet ne tartózkodjanak egy helyiségben. Egy olyan gyereknek, aki egymást nem szerető szülőkkel nő fel, ez egy NEM LÉTEZŐ fogalom, hogy anya-apa együtt, békességben, boldogságban. Én csak egymást megtűrő, szorongó szülőket láttam gyerekkoromban otthon, a kettejük közötti szeretet számomra egy elképzelhetetlen, nem létező dolog volt, és evidens, hogy ez nem is fog létrejönni. NEM vágytam rá, mivel nem is tudtam, mi az...arra vágytam, hogy legyen már vége.

"Miért kell rengeteg gyerekben a családmodellt önző módon teljesen tönkretenni?"

Pontosan az tette tönkre a családmodellemet, hogy 22 éves koromig húzták a válást. 18 évesen olyan gyorsan húztam el én is, és a testvérem is otthonról, ahogy csak tudtunk!

Én nem szoktam tanácsolni.Úgy gondolom nincsenek tökéletes házasságok,kapcsolatok,kűzdeni kell,kompromisszumot,és bizony sokszor túl kell lépni ezen-azon.Engem is megcsalt egyszer a férjem,nem váltam el,bár gondolkodtam rajta,de annyira bánta,hogy feleslegesnek tartottam egy kufirc miatt rögtön borítani mindent.Lehet rosszabb lett a szám íze emiatt a dolog miatt,de az elmúlt évek végül is minket igazolnak.Nem hiszem hogy a gyereknek az lenne az érdeke,hogy szét váljunk,legyen másik pót apu,pót anyu,közben menjen a vita a gyerek tartáson (már ha menne,bár amiket itt olvasok...) meg a láthatáson,meg egy fizuból élni senkinek sem könnyű,és azért is mert attól,hogy büszkeségből (balgaságból,hogy megmutassam mekkora ön tudatos fasza nőci vagyok) még szeretem őt és ő is engem.

Persze vannak esetek amikor én is a válást javaslom rögtön (drog,alkohol,bántalmazás pl.) de egy egyszeri megcsalás számomra nem olyan ami miatt megérné szét robbantani egy családot.

A gyereknek,és nagy igazság amit írtál apa és anya kell,az hogy békében éljenek egymással,lehetőség szerint boldogan,kiegyensúlyozottan.Minden gyereket megvisel ha csonka családban nő fel,mert nem az az ideális.Lehet gyerekként könnyen alkalmazkodik,de majd felnőtt korában kibukik egy párkapcsolatnál,nálunk is kibukott,mindketten csonka családból jöttünk,nehéz volt összecsiszolódni,és bízni abban,hogy mi nem a bíróságon végezzük.