A feleségem mégsem akar gyereket, pedig nem ezt beszéltük meg? Nők, mit tanácsolnátok?

A feleségemmel 8 éve vagyunk együtt, tavaly házasodtunk. Már évekkel ezelőtt beszéltünk a gyermekvállalásról és a közös jövőnkről. Akkor úgy tűnt ugyanazt szeretnénk, és egy úton haladunk. Megbeszéltük, hogy az esküvő után rögtön próbálkozunk és családot alapítunk. Sokat beszéltünk erről, és mindketten egyformán szerettük volna. Az esküvőnk előtt sikerült külföldön munkát vállalnom, pár hónapra rá ő is utánam jött, azóta kint élünk. Anyagi problémáink sincsenek, eléggé jól keresek én is és ő is, tehát még biztatóbban alakultak a dolgok a jövőnkkel kapcsolatban. Azonban az esküvő után elkezdte mondogatni, hogy talán még várnunk kéne a babával, ő nyelvet szeretne még tanulni, meg belerázódni a külföldi létbe. Megbeszéltük, egyet értettem vele, és megállapodtunk, hogy várunk még 1 évet. Eltelt az 1 év, és újra szóba jött a gyerekvállalás. Észrevettem, hogy ebben az elmúlt 1 évben mégsem tanult nyelvet, nem lett új hobbija, viszont a fizetésünknek köszönhetően eléggé nagylábon kezdett el élni. Néha ész nélkül költekezett/költekezik, minden programon részt vesz (fesztiválok stb), és persze eléggé drága, nívós helyekre utaztunk el eddig, amivel nincs is probléma persze, de kiderült, hogy ő egyelőre abszolút nem szeretne gyereket, évekig még, sőt, lehet, hogy nem is akar, mert ő nem akar lemondani az anyagi jólétről, és nem szeretne egy gyerek miatt spórolni, vagy lemondani nyaraláskról. Élni szeretne még, és neki ebbe a képbe nem fér bele egy gyerek! Teljesen ledöbbentem, és úgy érzem, hogy a pénz megváltoztatta őt. Beszéltünk erről is, és be is vallotta,hogy valóban túl önző ahhoz, hogy mást is nézzen ( egy gyereket pl.) , és ahhoz, hogy ne az ő/mi jólétünk legyen az elsődleges. Lassan már azt is bánom, hogy külföldön élünk, és hogy jobban megy nekünk az átlagnál, mert úgy néz ki ez a "vesztem" is. Szerintetek mi a fenét csináljak? Kezdünk teljesen eltávolodni egymástól, sokat veszekedünk ez miatt, és úgy érzem talán el kellene válnom tőle, mert én már családot szeretnék, és nem akarok arra várni, vajon meggondolja-e magát? Vicces, mert ez pont fordítva szokott megtörténni, azaz a nők akarnak gyereket és a férfiaknak érne még rá. De 32 évesen nem tudom hova kellene még várnunk, fiatalabbak sem leszünk már. Mit tanácsolnátok, vagy volt már valaki hasonló helyzetben? Nagyon elkeserítő ez a felállás, és akárhogy érvelek neki, hajthatatlan. Ott tartunk, hogy én vagyok a bunkó aki nem érti meg őt.