Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan álljak hozzá a férjem "barkácsolásához"?
Apám szakmabeli, egész életemben úgy nőttem fel, hogy barkácsoltam. Hamarabb volt gyalugép a kezemben, mint barbie baba.
Na most a férjem panelból jön, egész életében elkerülték az ilyen munkák.
Pár éve vettük egy házat, második babánkat várjuk, nekem nincs időm barkácsolni, terhesen meg amúgy se csinálnám, épp elég a háztartás. A házunkon RENGETEG dolgot édesapám csinált, a fél házat neki köszönhetjük. A férjem persze segít neki, tanul tőle, jól eldolgoznak együtt.
Na most a probléma ott szokott kezdődni, mikor kitalálja a férjem, hogy ezt ő egyedül is megcsinálja. És hát látom, hogy nem szép a munka önmaga. Kitalál magának egy-egy apró munkát és nekiáll, de a vége SOHA nem lesz olyan szép, mint ahogy szerintem lehetne (mondom nem a levegőbe beszélek, egy vödör betont én is be tudok keverni, csak az őnála szétfolyik nekem meg van annyi sütnivalóm, hogy belerakok egy kis sódert és máris jobban tart). Általában igyekszem jó képet vágni a munkáihoz. Nem szólok az apróbb hibákra, ez van, attól még használható. De a látványos hibákkal nem tudok mit kezdeni. Most pl fest, és a glettelést le kellene csiszolni előtte. Hát nem csiszolta le és az egész fal tiszta csík, látszik a glettelés apró hibái. Hát most tényleg vágjak ehhez is jó képet és nézzem életem végéig a ronda falat?
Az egész házat egyedül én festettem ki, mondhatom értek a festékekhez és festéshez. Most csak a terhesség miatt nem festek. Erre ő nekiáll, első festése, természetesen rossz a fal, rossz a festés, rossz az ecset, minden rossz úgy ahogy van és ezért nem is lehet rendesen dolgozni.
És ha előre szólok neki, hogy mit hogyan csináljon meg, akkor teljesen beletiprok a lelkébe, elveszem a kedvét és most már "úgyis rosszkedvvel csinálja meg" és "elértem amit akartam".
Szóval tényleg nem tudom. Hagyjam rá és nézzem életem végéig a nem minőségi munkát, vagy pedig szóljak bele és veszekedjünk állandóan ezen.
Egyébként azért nem érzem igazságosnak ezt, mert ő simán beleszólhat az én dolgaimba, megmondja hogyan parkoljak be, hogyan vezessek, vagy tényleg azokat amikhez ő ért jobban. Nem szoktam ezen megsértődni, azt mondom ok igazad van.
válasza:A sógorom is pont olyan, mint a te férjed a leírások alapján. Elkényeztetett egyke gyerek volt, mindig lesték minden kívánságát. Neki is, ha beszólnak, kijavítják, utasítgatják, hajlamos magába fordulni és önti magából az önsajnálkozást. Könnyen besértődik, a bolhából elefántot csinál, én már rég meguntam volna. A dicséretet szinte meg sem hallja, hozzá van szokva gyerekkora óta, de amikor valami rossz éri, akkor világvége hangulat.
A nővérem hordja emiatt a nadrágot, valahogy megtanulta kezelni a papuccsá vált férjét.
Neked nem kell megváltoznod, a férjedben hibádzik valami. Ha kijavítgat téged, akkor az okés, de amikor visszafele történik meg, akkor meg "elérted, amit akartál", befordul magába? Próbálnátok apuddal segíteni megépíteni a saját kis birodalmát (egy saját szobát kap, kedvére tesznek, amihez hozzá van szokva, meg sem hatja), akkor meg jön azzal, hogy "beleszóltok" meg "nem érzi magáénak a szobát" (ezt bezzeg egyből megérzi)? Valószínű, hogy nélkületek rádőlne az egész, mert nekem úgy tűnik, hogy egyáltalán nem ért a kőműves munkához és a barkácsoláshoz. Makacs, önfejű és csak magára gondol.
Arra meg már végképp nem tudok mit mondani, hogy beleszól a szoptatásba. Mintha olyan nagy tapasztalata lenne benne. Ha az anyós tenné ezt vagy édesanyád, azt még megértem, maximum enyhén idegesítő lenne számodra, de legalább lenne alapja, de a férjednek...
Remélem tudod, hogy az ilyen pasik sosem fognak megváltozni, hiába ül le velük az ember lánya beszélni, folytatják ott, ahol abbahagyták.
És ez csak fokozódni fog, majd beleszól továbbra is olyan dolgokba, amikhez egyértelműen te jobban értesz és akkor jön a sértődés, a duzzogás, azt csinálja, mint egy 12 éves és akkor még te alkalmazkodj? Az említett sógoromnak édesapám kicsit beszólt, erre az volt a válasza, hogy már 7-8 éve szinte kerüli apámat, úgy lehet hozzájuk látogatóba menni, ha dolgozik vagy máshol van.
A helyedben nagyon meggondolnám, hogy jó dolog-e összekötni egy ilyen csávóval az életed. Lehet, hogy nem olyan szintű a probléma, mintha nőzne, eljátszaná a pénzét, részeg lenne, de kétségkívül ez egy olyan pasi típus, aki képes megkeseríteni egy nő életét.
Lehet hallgatni a többi hozzászólóra, lehet kezelni, meg lehet beszélni vele, jobb esetben kicsit visszafogja magát, de ez a sértődés, a makacsság, a büszkeség, a férfinak akarás olyan mélyen gyökerezik benne, hogy egy ideig csak nyel-nyel, aztán olyan bemorcizásban, besértődésben, kiosztásban lesz részed, hogy egyszer csak megunod - vagy te magad is nyeled a hülyeséget.
Persze a párkapcsolat nem egy szemét, amit kidobunk, ha nem kell, ha úgy gondolod, hogy fontos neked, akkor maradhatsz mellette.
Aki pedig kifogásolja az írásom, annak azt üzenem, hogy nagyon jól ismerem az ilyen embereket, tudom, miről beszélek.
válasza: válasza:Szerintem a barkácsolás egy hobby az ember örömmel csinálja. Ha nem tud valamit biztosan kérdez utánajár megtanulja. Ha valaki csak azért áll neki valaminek hogy spóroljon vagy hogy mert meg kell felelni valakinek akkor nem éppen leányálom szinte kötelesség. Az meg már olyan mint a munkahely /csinálom de nem szeretem /. El kell fogadni hogy nem minden férfi van kézügyességgel megáldva. Mondom ezt úgy hogy magam imádok mindent megcsinálni. Lehet a férjednek a föztöd nem izlik de nem szól mert a kedvenc éttermébe pénz nélkül nem tud elmenni.
Ha mégis motiválnád csináld azt amit én. Mégpedig az adott munka elvégzéséről kérjetek árajánlatot vagy a neten utána lehet nézni. Rögtön látja mennyit spóról ha maga csinálja, vagy ha nem éri meg annyiért nekiállni meg kell csináltatni. Még annyit hogy a barkácsolás mint mondtam hobby és mint minden hobby rohadt drága . Minden szakmának a szerszámzatát gépeit meg kéne venni még ha nem is a legdrágábbakat milliós összeg is lehet . nem beszélve arról hogy az anyagot se tudod nagykeráron megvenni. Egy egyszerű burkoláshoz is több 10000 ft szerszámzatot kell venni és lehet többé neki sem állsz újra. Egy normális bútort nem tudsz megcsinálni egy kézifürésszel de még egy einhell kézi fürészgéppel sem.
Hát hétvégén leültünk (megint) megbeszélni a dolgokat. Úgy nagy általánosságban, hogy “mennyire elegem van, hogy a kritikáknál teljesen kifordul magából és besértődik napokig”. Ő elmondta, hogy elnyomom a “szakértelmemmel” és adjak neki több teret, szóval neki is voltak ellenérvei. Mindketten változni fogunk és meglátjuk mi lesz belőle.
A festésben végül megegyeztünk, hogy a glettelést le kell csiszolni, így azt újra megcsinálta. Aztán elhasznált egy 14m2-re való Dulux festéket 1 darab falra. Ráadásul ronda is lett mert a spéci falfelület (fújt tapéta) csak úgy itta a festéket és nem fogta be rendesen a szín. Na akkor kevertem neki én festéket, rendesen felhigítva és szinte az egész megmaradt, mert olyan kevés kellett csak belőle. Végül aztán a férjem is elismerte, hogy jobban értek a festékekhez.
A kanlakját pedig hagyom, legyen úgy ahogy ő akarja. Így ő is örül a saját világának és talán kevesebb vitánk lesz. Nem állítom, hogy meg lett oldva a dolog, de most egy darabig rendben vagyunk.
Köszönöm a tanácsokat, hasznosak voltak.
1. önmagában a lelkesedése és tenni akarása becsülendő, ha olyat rontott el, ami később még javítható, az nem ér meg veszekedést.
2. Női praktikákkal kell irányítani, kedvesen, "simogatva", nem közvetlenül ráparancsolva, hanem "én így csinálnám", ezért meg ezért.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!