Akkor vége a házasságomnak?

Attól még lehetne szexelni, hogy külön alszotok.

Nekem azért fura, hogy a férjednek ennyire nincs igénye a szexre. Nem lennék benne ennyire biztos, hogy minden rendben van.

Gyerek előtt hogyan oldottátok meg?

Én a füldugót kisgyerek mellett nem ajánlanám.

Talán kipróbálhatnátok horkolásgátló eszközöket. Hátha használ valami.

De mi az, hogy olyan nem lesz, hogy kivonulsz aludni?Menj be hozzá reggel esetleg.

Mond el neki, hogy így neked nem jó,mert szeretnéd,ha ő benned újra a nőt látná.

Egyébként,mikor összejöttetek,akkor nem horkolt?Vagy csak nem aludtatok házasságig eggyüt?

ne haragudj kérdező,ezt te is elrontottad valahol,ha már az elején se volt igénye ....

most már tényleg maximum kommunikációval tudnál rá hatni,meg fehérneműkkel,esetleg közös pihenéssel..nem tudtok gyerek nélkül valahova elmenni?vagy otthon lenni úgy 1 éjszakát, hogy a gyerek a nagyszülőknél van?

Leírom a történetem.

Nálunk ugyan ez volt a helyzet, annyiból különbözött, hogy nekem nem mondott ilyenekek a férjem, mint neked. A horkolás az elviselhetetlen volt, rezonáltak az ablakok, átköltöztem a lányunkhoz a kihúzható kanapéra. Szex az nem volt szinte soha, elutasított, borzalmasan rosszul esett, ugyanis a szülés után fél évvel vékonyabb voltam, mint amikor terhes lettem. Egyik este leültettem, és közöltem vele, hogy ha annyira nem tisztel, hogy elmondja, mi a probléma, akkor nincs tovább, másnap reggel elköltözünk a kicsivel. Aztán végülis elmondta, hogy neki nem megy valamiért a szex, nem csal meg, gondok vannak odalent. Megkönnyebbültem, elmagyaráztam neki, hogy ezt korábban is elmondhatta volna, szerintem eddig mindent meg tudtunk beszélni, kértem, hogy menjünk el egy urológushoz. Másnap kért beutalót vérvételre, amikor meg lett az eredmény, igazolt mindent, nagyon alacsony értéket mutatott, következő héten pedig lekísértem urológushoz, ahol kérte, maradjak vele az uh-on, és utána is. Szervi baja nem volt, azt sem tudni, hogy mi okozza ezt nála, de annyi biztos, hogy a stressz az egyik ok. Kapott szteroidos krémet, már 1 éve keni magát, de nem sok eredménye van sajnos, valamint pajzsmirigy gondok is voltak, de azok gyógyszer hatására elmúltak. Nehéz ez neki, borzalmasan érinti, hogy nem férfi mellettem. Nagyon jó férj, nagyon jó apa egyébként. Fél éve pedig megműtötték a szájpadlását, azóta nem horkol, ez a része rendben van már. Azóta is támogatom, próbálkozom, két havonta 1x legalább sikerül a szex is, megértem, senkinek sem könnyű ez, de legalább meg tudtuk beszélni őszintén, úgy, hogy már nem szégyenli magát, ha becsődöl. Nem veszem cölibátusnak, bár nekem is többre lenne igényem 30 évesen (ő 35). Nagyon sokat jelent, hogy végre tudok vele aludni, amikor úgy alszunk el, hogy ölel.

De(!!!) ha ilyennel jött volna akkor, amiket neked mondott a férjed, biztosan rakok az egészre és csomagolom a gyereket, aztán beadom a válópert.

Én azt tanácsolom, hogy próbálj meg leülni vele beszélgetni, hogy mi az oka, miért nem megy el dokihoz, a horkolás egyébként sem egészséges, egy fül-orr-gége doki nem ártana, és persze egy urológus vagy pszichológus is sokat segítene, ha akarná.

Azért azt megnézném ha megfogadnád a "elhangzott már olyan is, hogy menjek keféljem ki magam..." javaslatot...

Mert én meg inkább ezt tenném, mert ha a dolgok idáig fajultak, akkor nem látok semmi esélyt a sikeres és eredményes megoldásra!

A gyereknek kell a család - de nem mindegy hogy milyen?

Rajtam a szex hiánya nagyon megérződik - viselhetetlen fúria vagyok - így aztán nagyjából megkapom azt ami lenyugtat, mert különben én el is mennék rendbe tetetni magam...:)