Kapjam össze magam én, vagy váljunk el? Véleményekre volnék kíváncsi.

Gyermekeim apja rendszeresen és elég bunkó stílusban teszi szóvá, hogy itt mindig rumli van. Szerintem ahol gyerek van (főleg több), és nem túl nagy a lakás, szinte lehetetlen, hogy mindig minden élére legyen állítva, mindig üres legyen a mosogató, szennyes tartó, ne legyen sose épp vasalásra váró vagy száradó ruha, sehol egy porszem. Ő ezekre borzasztó kényes, azt várja el, hogy pl véletlen se legyen egy-egy ottfelejtett játék a konyhában. Én nem érzem magam igénytelennek, sőt kifejezetten irtózok a mocsoktól, takarítok, pakolok, mindent, amit kell, de nem tudok lépést tartani az ő elvárásaival. Szokott csinálni ő is dolgokat, de azt általában morogva, és úgy elrámolja a dolgokat, hogy semmit se találok meg. Szóval szerintetek jogos, és én vagyok szörnyen béna, vagy mehet a fenébe és vegyen feleségül egy takarítónőt?