Ha a párod ezt csinálja, mit teszel?

Tehát akkor inkább eltűröd, mert így kényelmesebb?

Írták fentebb, hogy a lelki állapot az egészségre is kihat! Kockáztatod az egészséged egy ilyen bunkó érdekében, mert nincs hova mennie? És ha megint beteg leszel? Újra jön a poén? Vagy mikor már tudja, hogy nem mész többé haza, akkor már regisztrál a társkeresőre vagy be is költözteti a pótanyukát? Jó, bocsi sarkított példa, de a lényegen nem változtat...

" a haverja rábeszélte h maradjon!"

Jajj Istenem! Ez akkora kényelembe van, hogy nem igaz! Utálom az ilyen döntésképtelen hímneműeket (mert ezek nem férfiak) ez a "menjek, maradjak, igenis, meg nemis, talán, nemtudom, majd lesz valami". Kiráz a hideg!

Nem szeret, de kényelmes neki. Erről van itt szó. De most meg kéne őt sajnáljam? És veled addig mi lesz?

Emészted magad még évekig, hogy mikor fog újra bókolni, megsimogatni, puszival ébreszteni reggel, mikor köszönt fel virággal a születésnapodon vagy elvisz vacsizni étterembe vagy moziba? Közbe meg kis szeretetre vágysz, tőle. Szerintem a férjed arra vár, hogy bekopogjon az ajtótokon egy nő, aki az igazija lesz, és akkor fogja a cuccait és kilép az életetekből. Téged otthagy, te padlón leszel, és fene se tudja, hogy mikor kelsz fel onnan, bár erős vagy, így bizonyára gyorsan! :)

Ha tényleg nem akarod kitenni a szűrét, akkor viszont legyetek nyitott kapcsolatba. Te is kereshetsz szerelmet, ő is, csak anyagi dolgok miatt maradtok együtt. Ez is megoldás. Nem lógtok egymás nyakán, nem szapuljátok egymást, csak együtt éltek. Persze ebből a gyereknek semmit sem szabad megéreznie.

Addig is, amíg nem tudsz dönteni, addig keress új hobbit, járj el futni, zumbázni, hímzőkörbe, rajziskolába, tanulj zenét, bármit. Az élet rövid. Te ezt jobban érezheted, mint mások, akik nem álltak még szembe a halál fuvallatával. Élvezd ki azt, ami még hátra van. Egy percet se bánj meg belőle és mindig nézz előre! :))) Sok sikert!