Alárendelitek a saját dolgaitokat a párkapcsolatnak?

Én 1 éve élek együtt a vőlegényemmel (5 éve vagyunk együtt), nekem eddig felszabadulás a közös élet. Végre azt csinálok Vele, ami jól esik és akkor, amikor jól esik. (Nem vágyok vissza a kolis és az otthon töltött évekre sem, pedig a koliban sokat jártam bulizni.)

Nincs még gyerekünk, csak mi ketten vagyunk, nagyon élvezem. Ha megéhezünk, éjjel 2kor beülünk a kocsiba és elmegyünk a mekibe, vagy nekiállunk palacsintát sütni.

Sok a kötöttség is persze, például minden hétvégén együtt dolgozunk (Áprilistól október végéig). Van egy 8 órás melóm (ami persze valójában jóval több) hétköznap, emellett hétvégente Neki segítek. Április vége óta 3 szabad szombatunk volt, de sokszor hétköznap délutánonként is meló volt, miután végeztem a munkahelyemen. A munkája főként új emberek megismeréséből és rengeteg élmény szerzéséből áll ("esküvőipar"), nagyon sokat utazgatunk, sokszor szállunk meg szállodákban, panziókban, így utazgatásra például kevésbé vágyok. Arra viszont sokszor igen, hogy végre úgy éljünk át jó dolgokat, hogy csak ketten vagyunk. :) Amikor kikészülök ettől az életformától, akkor beülünk a kocsiba, kimegyünk a városból és egy pokrócra kifekszünk éjjel és a csillagokat nézzük. Vagy csak kocsikázunk és "az élet nagy dolgairól" beszélgetünk.

Próbáltuk külön és olyan unalmas életem lett hirtelen, hogy alig akartam elhinni. :D Hiába élhettem a saját életem, mászkáltam, bulizgattam.

Persze ez speciális eset, beledöglünk abba a munkába szépen közösen, amit mindketten imádunk.

A közös élményekről ne mondj le. Tény, hogy nem egy trance partira fogsz elmenni minden hétvégén, de lehet találni olyan programot, ami mindenkinek megfelel. És kettesben is meg kell próbálni találni időt közös élményekre.