Úgy érzem a barátnőm rám erőlteti a házasságot, vagy csak én reagálom túl?

Mi az, hogy "fenntartja"?? Ha szeretik egymást, az élet nem a házassággal kezdődik! Ha pedig a lánynak csak az a cél, akkor hátsó szándéka van.

Kérdező, neked van igazad. A házasságot mindkét félnek akarnia kell, nem az egyiknek kierőszakolni!

Lehet, hogy van valami abban, hogy más életszakaszban vagytok, de szerintem ebben a felállásban ez nem feltétlen rossz. A nőnek van munkatapasztalata, lehet, hogy már némi karrierje is, tehát ha egyszer összeházasodtok nem kell rá várni, hogy szüljön. Viszont szerintem, ha megkéred kezét és elkezdtek együtt spórolni az esküvőre, akkor 2 év múlva simán megvalósulhat a dolog. Te nem dolgozol valamennyit suli mellett?

Amúgy szerintem is beszéljétek meg nyílt lapokkal, lehet, hogy a barátnődnél tényleg az a probléma, hogy nem akar 30 felett szülni. (Pedig a harmincas kor elején teljesen reális lenne). Próbáld meg meggyőzni, hogy inkább élvezzétek most még közösen az életet és spóroljatok, nem vagytok elkésve a gyerekkel. De a házasság szerintem ettől független, ahogy az első bekezdésben le is írtam.

Öhm... az esküvőnek és a gyerekvállalásnak mi köze egymáshoz?

Egy kis családias esküvő, meg a tényleg közeli hozzátartozókkal vacsora, vagy egy kéttanús esküvő nem kerül annyiba, hogy 5 évig kelljen spórolni, karriert, egzisztenciát pedig házasként is lehet építeni.

Nem kötelező azonnal családot alapítani... Nem értem. Ez nekem kifogás szagúnak tűnik. Mibe, hogy mikor eléritek ezeket a célokat, más miatt fogod halogatni?

13. vagyok.

A lepontozóktól kérdezem:

Pontosan mi zavart a válaszomban? Hogy igazam van, vagy hogy igazam van?

Ezek kifogások a kérdező részéről. Karriert lehet építeni házasként, pénzt lehet gyűjteni házasként. Gyereket nem kell azonnal vállalni.

Ha 1.5 év múlva esküdnek, mint ahogy a lány is szeretné, akkor 26-27 éves lenne a fiú, és 27-28 a lány. Ez egyáltalán nem hamari.

Tartja magát a megbeszéltekhez???

Inkább a SAJÁT tervéhez.

Itt semmi se volt megbeszélve, csak kijelentette, hogy ekkor meg ekkor, a csaj meg próbál beleszólást kiharcolni a KÖZÖS életükbe:

"A terveimet többször el is mondtam neki, de az utóbbi időben ki van bukva, hogy ha szeretem, miért nem veszem már el feleségül."

Lásd: terveIMet

Azért ideges, mert úgy érzi, nem halad a kapcsolatotok és fél, hogy nem is fog. Teljesen érthető. Együtt éltek már? Ha nem, költözzetek össze. Utána várj egy kicsit, szokjatok össze, próbáljátok ki, hogy megy e minden(pár hónap). Addig spórolj össze egy gyűrűre, nem kell különleges, attól lesz az, hogy tőled kapja. Ha megvan, várj egy kicsit, hogy lásd, változott e tőle valamit. Ha továbbra is nagy a boldogság, beszéld meg vele, hogy milyen esküvőt szeretnétek, és kezdjetek rá félretenni. Közben diplomázz le. Mialatt gyűjtötök(1 év), jöjjön szóba sokszor, hogy mire van már meg a pénz. Ha találtál munkát(mégpedig fogsz, mert ha megemlíted, hogy házasodni fogsz, előnyt élvezel, tudják, hogy szükséged van a munkára hosszú távon, mert családot alapítasz, plussz megbízható vagy) jöhet a lagzi. Hagyd, hogy lecsengjen, és rázódj bele a munkádba(félév) majd kezdjetek el gyűjteni a babára(egy-másfél év). Mire megszületik már biztos munkahelyed lesz, félretett pénzetek.

Csak úgy mellesleg megjegyzem, hogy ha te is házasságot akarsz, akkor nem ő erőlteti rád!(ugyanazt akarjátok, csak az időpont kérdéses)

Amúgy ez egy nagyon jó kérdés.

Ha te is ezt akarod, akkor miért érzed rád erőltetésnek? Táncsak nem eszed ágában sincs elvenni, csak húzod az időt?