Van rá esély, hogy megváltozzon? Vagy hagyjam a fenébe?

Sok nő ott követi el a hibát, hogy teljes lelkével ,,rákapcsolódik” a férfira, miközben saját maga épülését a háttérbe szorítja – a férfiért él, mindent általa csinál.

Jó dolog nagyon szeretni – és jó dolog szeretve lenni – de személyes tapasztalataim azt mutatják, ha egy nőnek van saját élete – olvas vagy akár hímez – értelmes, örömet szerző elfoglaltságot keres magának, kevésbé tudja a férfiak gyermeteg, vagy akár kritikus, alkalmanként kötözködő viselkedése kizökkenteni, felbosszantani őt.

Mindennek van mértéke és ideje: a szeretetnek és az önbecsülésnek is. Tehát, saját magunkban kell megkeresni az egyensúlyt, hogy tartósan jól érezzük magunkat a bőrünkben.

Orvos tud erre írni... receptet, neked is meg a pasidnak is...

Vagy egyszerűen nem kéne mindég engedni neki.

Megváltozni nem fog, és ezek szerint soha semmi nem jó neki. HA te így együtt tudsz vele élni, akkor rendben, ha nem, akkor jobb, ha idöben szakítotok.

Mellesleg ha nem az ö keresetét költöd, hanem neked is van jövedelmed, akkor nem szóljon bele, hogyha néha veszel valamit.

És mondtad neki?

Pl. amikor mondja, hogy minek vásárolsz. Mondtad neki, hogy azért, mert tegnap szóltál, hogy üres a hűtő. Miért vettél ruhát? Azért, mert múltkor ezt mondtad.

Szembesíted azzal, hogy össze-vissza beszél? Mit mond rá?

Vannak ebből veszekedések, viták?

Ő egyáltalán észreveszi, hogy téged ez zavar?

Szerintem ennek a kapcsolatnak vége. Csak rajtad áll, hogy ezt észre vedd, és akard, hogy ne menj végig azokon a stációkon amiken kedves nőtársaid, míg nm porig alázva szépen a faszi benyögi a végét.

Egy nőnek ilyenkor kell lépni, és befejezni a nyüglődést-mint nálatok.

1-es nagyon jól megfogalmazta, amit írni akartam :)

Kérdező, azt értsd meg, hogy a vőlegényed nem a te életedet éli, nem az tölti ki minden gondolatát, hogy te mikor teszel valamit, amire reagálhat. Ha mond valamit egy adott helyzetben, nem valószínű, hogy azért teszi, hogy te még hónapokkal később is ezen rágódj (ő meg már az adott helyzetet is rég elfelejtette), ha így folytatod, tényleg bele fogsz zavarodni. Attól, hogy valamire nem pontosan úgy reagál, ahogyan te magadban korábban elképzelted, még nem "érdekes természet", csak éppen ő nem te vagy.

Mellesleg: azt kipróbáltad már, hogy megkérdezed tőle, ha nem érted, miért úgy reagál?

Nehéz így megítélni, számít, hogy hogyan mondja, milyen stílusban, egyébként milyen a kapcsolatotok.

Azt is el tudom képzelni, hogy ő ilyen, semmi rossz szándék nincs benne.

De azt is, hogy idegesítő, nagyképű alak.

Neked kell tudni. Biztosan érzed, hogy milyen a kapcsolatotok.

Ha minden rendben, csak ilyen "zavaros", akkor emiatt ne hagyd el. Mindenkinek vannak hibái, idegesítő szokásai.

Ha gondok vannak, és ez is a gondok egyik megnyilvánulása, akkor próbáljatok változtatni rajta, vagy szakítás.

Én ugyanebbe a cipőben járok, mint a vőlegényed. E mögött két dolog áll. Sajnos amikor az ember külföldre megy egyszer, onnantól kezdve már hontalan lesz, megtapasztalja a jót a sok lóvét még akkor is, ha közbe honvágya van és utálja. Ezek után már nem akar az ember itt élni, dolgozni éhbérért.

Továbbá az ottani mentalitás is ráragad közvetetten v közvetlenül hatással lesz rá, így a szürkeség és az otthonlét pár hónap után unalmassá válik neki és sajnos te is. Ezt vásárlással, s ellentétes dolgokkal próbálja elnyomni magában, mert ő se tudja hogy mi a jó mi van saját magával. Ezt csak úgy tudod megoldani ha meg akarod tartani őt, hogy te is idővel kimész vele. Ő most átalakuló fázisban van és már hontalan ide is meg oda is.

Én ugyanezt csináltam, csinálom. Kapcsolatom ráment, most már csak olyannal ismerkedek -szerencsére találtam is- aki szintén "mozdítható", ugyanabba az országba megy, jön. Tehát velem lesz/marad.