Megismerkedtem egy 29 éves férfival, aki még a szüleivel lakik, szerintetek lehet vele komolyan tervezni majd a jövőben?

Kérdező!Persze hogy nem érted mert te nem a helyében vagy.

Lehet hogy az ember dolgozik orrba szájba aztán majd azért hogy hazamenjen és egyedül kuksoljon az üres lakásában :) Menő dolog ez a legénylakás mert tényleg mindenféle gátlástalan nőt hazavihet az ember és mindenhol szétkeféli,így a leendő ara majd egy elhasznált háznak a felét tudja majd megörökölni mikor elakarnak válni mert az újdonsült férj a földön hagyta a zokniját :) Ismerőseimnek több mint 3/4-de otthon él valamilyen formában,van példa bőven mindenre,hol a férfi költözött a felesége szülői házába ,hol fordítva.Nem tudom hogy ti hol laktok ezek szerint Budán ahol van bőven lé mindenkinek külön lakásra :)

én sok 25-26 évest ismerek aki otthon lakik

lényeg, sz..r a melójuk és nem keresne eleget, párjuk sem, 2 sz..r fizu meg szintén nem elég semmire

"A kolis hozzászóló meg felhozta, hogy nincs pozitívuma az egyedül élésnek (csak ha barátnővel lakik), ebből is látszik, milyen éretlen, ha nem lát más pozitívumát a dolognak."

Mert az érettség foka abban mutatkozik meg, hogy egyedül laksz...de te gondolom sokkal érettebb vagy, úgy hogy egy ilyen kérdést teszel fel másoknak.

Attól, hogy valaki otthon lakik, az miért lenne éretlen? Én is egyedül lakom, szeretem is, mert elég magamnak való ember vagyok, de meg tudom érteni azokat is, akiknek van egy szerető családja, és jól érzi magát közöttük.

Most ez a "megcsinálom magamnak" dolog is olyan, hogy magam is, meg bárki akit ismerek, ha hazamegy, akkor sokkal inkább ellustul, és elvárja hogy kiszolgálják. Ha magam nézem, néha egyszerűbb az hogy csak úgy ott van a kaja, és eszek, meg csak leveszem a tiszta ruhát a polcról. Teszem ezeket úgy, hogy egyedül élve mindent elintézek magamnak.

Szerintem meg nem az.

Tudod, nagyon sokan nem szeretnek egyedül lenni. Barátom csak egy évet volt egymaga (előtte koli aztán barátaival közös albi), de nagyon rossz volt.

Én imádom az egyedül létet - sajnos soha nem volt benne részem igazán -, ám aki nem, az amíg tud, valaki mással él - ha a szülőkkel, akkor velük. Amennyiben a jövőben viszont szeretne veled összeköltözni, úgy simán belemennék - bár az anyósnál alvás kb. kizárt.

Nem. 29 éves, rég túlvan azon a koron, amikor az ember le akar válni a szüleiről és önálló életet akar élni. Neki az Idő megállt: ő még mindig tini. Teljesen mindegy, hogy mit hoz fel ürügyül, minden csak ürügy és nem valódi ok.

Aki el akar költözni, az elköltözik albérletbe is, ha kell, csak hogy a saját életetét élhesse. De ő nem akar! Neki úgy jó, hogy a Hotel Mama-Papa működik. Ő anyuci Örök Pici Kisfia.

Ez nem komikus, hanem nagyon is tragikus. Ne tervezz vele semmit komolyan, mert biztosra mondom, hogy esélyed sincs, és azért nincs, mert a kölyök maga sem akar megmozdulni.

És egyáltalán nem férfi. Egy taknyos kölyök szintjén ragadt szerencsétlen, akinek a mami és papi kell, csak éppen az idő szállt el felette és ő ezt nem akarja tudomásul venni (az anyja nagyon erősen agresszív és önző, birtokló hisztérika minden bizonnyal).

Az én apukám 28 évesen költözött el otthonról, amikor anyukámmal összeköltöztek.

Miért lenne gáz? Egy normális, megbízható, önálló, életre való felnőtt férfi, egyáltalán nem befolyásolja, hogy addig otthon élt. (Ja, és gondolom aki rögtön szalad el a fene nagy önállóságban amint tud, az nem egy 120 nm^2-es budai lakásba költözik be otthonról... :) )

Amíg normálisan kijönnek a családtagok, hagynak elég teret a 'gyereknek', addig ez nem értem miért probléma. Én pl. utálok itthon lenni egyedül, szóval biztos elköltöznék azért, hogy egyedül legyek állandóan. Barátnőkkel összeköltözni már nem túl nagy buli egyetem után, ha nincs párkapcsolat akkor minek? Itthon is meg lehet tanulni önállósodni, de azért nem fogok elköltözni, hogy a 4 falat nézzem amíg otthon vagyok.

Kérdező, szerintem kíméld meg ezt a pasit magadtól.

Szerintem minden azon áll vagy bukik, hogy később szeretne - e különköltözni veled. Ez pár hónap, max. egy éven belül úgyis kiderül.

Én 24 éves vagyok és otthon lakom, a nyár folyamán fogunk összeköltözni a párommal. Ha ő nem lenne, akkor ugyanúgy otthon laknék, mert nem szeretnék hazamenni esténként az üres lakásba. Persze össze lehet barátnőkkel költözni, de én nem akarok lakótársakat, mert arról az a véleményem, hogy "egyetemistás" (más kérdés, hogyha rá vagy szorulva, mert nem tudsz otthon lakni és csak ezt engedheted meg magadnak). Én úgy vagyok vele, hogyha már különköltözöm, és összeköltözöm valakivel, akkor az a szerelmem legyen.

Nekem a 25-30 éves ismeröseim egyébként 50%-ban laknak otthon és a szülőkkel. Akik külön laknak, és nem a párjukkal, hanem egyedül, azért laknak külön, mert muszáj pl.: más városban, vagy falun laknak a szülei, ahol nem lenne munka. Van ismerösöm, aki külön lakik albérletben, de nincsen mosógépe, és nem is tudna venni az albérletezés miatt, úgyhogy 2 hetente viszi haza a szennyessét kimosni (már 1,5 éve). Ugyanez az ismerösöm, tetemes élelmiszer mennyiségét, előre lefőzött mirelit kajákat is magával visz ilyenkor otthonról az albérletbe, és azon tengődik. Ezt csak azért írom le, mert sokan azt hiszik, hogy ha valaki külön lakik, akkor az önálló, de ez nem feltétlenül van így. Mi anyukámmal felesben megosztjuk a házimunkát, és hiába dolgozom, nem adok bele a rezsibe, mert a szüleim megmondták, hogy nem fogadnák el, nincsenek is rászorulva. Néha bevásárolok, de ennyi. A párom nálunk szokott aludni. Nekem, de a páromnak is teljesen normális szüleink vannak, akik nem kajtatnak a fiatal felnőtt gyerekük után, nem zavarnak minket, azt csinálunk amit akarunk, a házi munka terén meg kölcsönösen segítünk egymásnak. A párom is otthon lakik, ő 30 éves. Amikor külföldön dolgozott, külön lakott, de már 3 éve otthon él. Ő belead a rezsibe + beszáll az otthoni házimunkába is. Hasonló típus,mint én, mielőtt megismerkedtünk nem volt komoly kapcsolata, és feleslegesnek látta elköltözni, mivel nem akart az üres lakásban ülni. Egyébként ő a legtalpraesettebb ember, akit ismerek, de engem se kell félteni, szóval csak ez alapján, hogy valaki otthon lakik, nem kell általánosítani.