Tényleg nagy bűnt követünk el, ha belenézünk néha párunk telefonjába és emailjeibe? Vagy csak azok tartják bűnnek akiknek titkolnivalójuk van? Az enyémbe belenézhet a párom bármikor, hisz nincs takargatnivalóm.

Mondjuk én sosem nézek bele a feleségem telefonjába, levelezésébe!

De téged meg tudlak érteni.

Én vállalom, hogy nem tartom helyénvaló viselkedésnek. És nem azért, mert titkolnivalóm van, csupán úgy vagyok ezzel, hogy más levelét, táskáját sem nézegetjük, még a párunkét sem, kivéve, ha megkér rá.

Az más kérdés, hogy ha átvágnak, megcsalnak, akkor annak a kapcsolatnak ott vége is lenne, mert nem tudnék egy olyan emberrel együtt lenni, akiben nem lehet megbízni.

Nálunk egyikünknek sincs levédve semmi, de soha nem nézzük meg a másik dolgait, és kimondottan roszz ne´ven venném, ha megtenné.

Ennek nem az az oka, hogy titkolnivalóm van, hanem vannak magánügyeim, amik nem tartoznak rá. Ilyen például, ha ismeröseom/barátaim a SAJÁT privát dolgakikról írnak NEKEM, meg VELEM akarják azokat megbeszélni. Ezek a témák nem tartoznak a páromra, mert egy hramadik ember "titkai", aki VELEM megosztja, de MÁSSAL NEM.

Ha azonban egy kapcsolatban FELMERÜL az, hogy a másikat ellenörizni, megfigyelni kell, az a kapcsolat SEMMIT sem ér, mert a legalapvetöbb feltétel - a MAXIMÁLIS bizalom - hiányzik belöle. Tisztességes ember nem a másik háta mögött kezd kivülállóval, aki erre kéoes, azzal nem is lett volna szabad belemenni komolyabb dologba.

Én nem szeretem, ha turkálnak a cuccaimban. Nálam a telefon szent és sérthetetlen. És a páromét is ugyanúgy kezelem. Ez van az e-mailekkel is. Mellesleg ha valami disznóságon törném a fejem tuti csinálnék egy titkos e-mail címet.

Mi csak akkor nézünk rá a másik dolgára, ha épp ő meg kér rá.

Mellesleg aki profin csinálja a tilosban járást, az szépen töröl mindent, tehát hívás listából egyenként is lehet törölni, sms-t is, facebookból üzeneteket, e-maileket. Szóval aki akarja meg tudja oldani, hogy írásos nyom nélkül maradjon.

Nem gondolom bűnnek de nem nézegetem a férjem telefonját,emiljeit,régebben egyszer kétszer belenéztem a telefonjába,ő is az enyémbe és ennyi.Nem volt belőle hiszti.

Mostmár ennyi év után meg pláne nem izgat mi van a elefonjában,ismerem annyira hogy megbizom benne,na meg okos annyira hogy nem hagyna benne kompromittáló smst.

Mind a ketten tudjuk a másik jelszavát az e-mailhez, mert sokszor van olyan, hogy az egyikünk van számítógép előtt, a másik felhívja, hogy ezt-azt nézzen meg, vagy küldjön tovább. Nincs olyan levelezésünk, ami titkos lenne.

A facebooknál kellett óvatosnak lennem, amikor meglepetés ünnepséget szerveztem neki, hogy véletlen se keveredjen a fiókomba, de itt sincs semmi izgalom.

Telefonban nem turkálunk. Én max játszani szoktam az övén, ha utazunk, de semmi késztetésem nincs, hogy fényképeket, vagy sms-eket olvassak.