Erre mi a normális reakció?

Bizony, ez nem volt szép tőle, bár a fentiek alapján még nem tudhatom, mi játszódott le benne, az ember néha negatívabban reagál, mint ami igazából benne van...

Mi építkezünk és évek óta elég hervasztóan néz ki a ház, olykor elég ideges tudok lenni, részben persze magamra, amúgyis elég szenvedélyes típus vagyok. De ha "komoly" a helyzet, pl. a párom összetör vagy kiborít valamit, akkor még az ilyen állapotomban sem stresszelem, én is csinálok ilyeneket s elég baja van az embernek olyankor anélkül is, hogy bántanák, s mire fel? Aki beszól, az sem tökéletes, s ha ügyesebb is, akkor mi van? Minek fokozni a feszültséget?

Mondjuk bennem azért jócskán van empátia... Nem mindenki ilyen. De a leírt eset az én apró példáimnál sokkal komolyabb. Baleset is történhet, sérülés... Ilyenkor nagyon rossz irány a másikat sértegetni, hibáztatni, ha jogos valahol, ha nem. Ezt nagy hibának tartom. Sokkal nagyobbnak, mint az autóval bénázást, ami amúgysem döntés kérdése.

Szerintem beszéljétek meg. Alapvetően két problémát látok: nem illik általánosan minősíteni ("milyen egy bamba"), ha már kritizálás, akkor mindig az adott viselkedést illik leírni. A másik, hogy mi lenne ha beletolatnál valamibe és javítani kellene az autót? Nyilván nem öröm, de ha egy kár nélküli helyzetet így reagál le, akkor mit tenne utóbbi esetben, ami szintén nem a világ vége?

Egyébként én is leizzadtam és gondolom ideges lettem amikor letolattam a visszapillantó burkolatát egy mélygarázsban (oszlop és szegély közül álltam ki kanyarodva), és bár ezek objektíve nem nagy dolgok (pl. visszaraktam és azóta is jó), akkor és ott nem biztos hogy a helyzet súlyának megfelelően reagálunk.