Mit gondoltok, szerintetek ez egy normális reakció anyámtól vagy csak én vagyok érzékeny?
Benáthásodtam,belázasodtam, köhögtem majd elkezdett eltűnni a hangom, ezért úgy gondoltam, hogy 3 nap szenvedés után lemegyek a dokihoz. Felírt gyógyszert, kiváltottam. Estére teljesen elment a hangom, anyám meg este jött haza. Csak suttogni tudtam (az orvos is azt tanácsolta hogy ne erőltessem, mert azzal csak magamnak ártok), erre meg kérdezi: elment a hangod? Suttogva mondtam neki hogy igen, mire egy nagy vigyor kiült az arcára (nem vagyok egy nagy szájalós, de ha valami sérelem ér azt nem hagyom annyiba). Aztán elkezd kérdezősködni hogy melyik dokinál voltam, hogy xy (háziorvosnál) voltam-e? Annyit tudni kell, hogy régebben egy közös orvosunk volt, és sokszor azt tapasztaltam, hogy vagy az orvos vagy az ott dolgozó takarítónő folyamatosan elpof*zza az eüs dolgaimat, ami otthon derült ki, a : te honnan tudsz erről kérdésre adott néma válasszal. Máshonnan meg biztos nem, mert nem szoktam senkinek az eü-s dolgaimról beszámolni. Amúgy az ott dolgozó takarítónő az én ált iskolás osztálytársam anyja, aki 2 háztömbbel arrébb lakik anyámtól és sokszor köszöngetnek egymásnak az utcán. A kérdésre nem válaszoltam, majd ismét rákérdezett, és ez így ment kb 6x... aztán azt suttogtam neki, hogy az egyiknél, nem mindegy az neked? Erre teljesen kiakadt, hogy titkolózom előtte (már rég elmúltam 18), mert ő csak annyit akart tudni, hogy ugyanannál az orvosnál vagyok-e vagy már váltottam. Szerintem ehhez semmi, de semmi köze nincs. Nem vagyunk túl jó viszonyba, kiskoromban (18 alatt) elsőnek egyedül mentem el nődokihoz, 18 fölött vettem meg magamnak az első melltartómat nélküle ... stb. Ő sem szokott beszámolni arról, hogy mit mond neki a háziorvos, meg azt sem mondja el ha nemi fertőzése van. Amúgy pár hónappal ezelőtt derült ki egy levélből, hogy csomó van a mellében és ezért kap évente értesítőt mell rtg.-ről. A kérdésemre, hogy anya, miért kapsz te a kórházból (a megfelelő részlegről levelet) csak annyit mondott hogy mennie kell szűrésre mert 45 felett mindenkinek kötelező. Ezzel elintézte az egészet, holott már akkor tudtam hogy csak azokat hívják be akiknek problémájuk van. Szóval én titkolózom előtte???? Röhej...
A másik meg az hogy valahogy úgy érzem, hogy azért meg kellett volna kérdeznie, hogy hogy vagyok, jobban vagyok-e, mit mondott az orvos hogy mikor jön vissza a hangom, vagy hogy kell-e valami - leugorjon-e a sarki boltba valamiért, vagy tudna-e valamiben segíteni? ...vagy valami aggódás féle reakció ....stb. Ezekre a kérdésekre biztos azt mondtam volna, hogy: nem, de azért köszi. Csak valahogy ezek elmaradtak, és rögtön azon kezdett el lovagolni, hogy nem mondtam el neki, hogy ugyanannál a háziorvosnál vagyok-e vagy sem? Ami jelen esetben mindegy... csak gondolom arra számított, hogy majd jövő héten a dokijától kérdezősködik, hogy mi van velem, előadva hogy ő mennyire törődő, aggódó szülő...
Szóval ti mit reagáltatok volna egy ilyenre?
válasza:Hát én dühös lettem volna, az már biztos. Nálunk is ez a helyzet, perpillanat nem az eü-re kitérve hanem mindenre, mindenről tudni kell de ha én megkérdezek valamit akkor az a válasz, hogy "közöd". Pl. megkérdeztem miért akarnak hirtelen új kocsit apával, erre azt mondta, hogy semmi közöm, amire én az "én is abban kocsiban fogok utazni" választ kaptam. Mindig kérdezősködik másoktól is mintha hazudnék neki...
Na de mindegy, a lényeg az, hogy teljesen normális volt a reakciód és ne aggódj, nem vagy egyedül ahogy azt a fentiekben leirtakból is elolvashattad. :D
válasza:Hülye vagy. Már bocs.
Ha mindegy, h melyik orvosnál voltál, akkor miért olyan nagy cucc, h elmond neki? Pláne, ha nem nőgyógyászati az eset, mint neki.
Detto ugyanúgy vagyok az anyámmal, mint te a tiéddel. Nálunk nem volt szokás megkérdezni, soha, h "jól vagy-e?" Sőt, én még meg is kaptam, h "Ne szimulálj már!" Akkor is amikor a kulcscsontom tört el és az orvosi papírral a kezemben mentem haza. Erre ő:"Szerintem az csak el van repedve." (Ja, persze, mert neki röntgen szeme van és magasabb diplomája mint az orvosnak, ezért jobban tudja.)
Nátha, köhögés, nuku hang esetén, ő csak annyit mondott, h fejezzem már be a köhögést, mert idegesíti.
válasza:
válasza:4.
Tévedsz. Csak akkor kötelező ha gubanc van (pl csomó, elváltozás stb.) Tudom mert az egyik barátnőmet megkérdeztem aki ott azon az osztályon dolgozik, hogy mindenkit behívnak-e 45 felett vagy sem. Azt mondta, hogyha minden 45+-at behívnának az éves OEP támogatás 4 hét alatt elfogyna ...
1.
Köszi, végre valaki aki megértett...
Röhej az ilyen szülő komolyan mondom. Múltkor a vonaton ültem, velem szemben egy anya meg a lánya (22 lehetett) és annyira jól elbeszélgettek, hogy majdnem megpukkantam az irigységtől.
Amúgy nem értem az ilyen szülőket, aztán jönnek a "család" fogalmával ha nekik kell valami, vagy ha valamit tudni akarnak, vagy előállnak azzal hogy jaj titkolózol előtte, hazudsz, jönnek az üldözési mániával... amúgy egyszer velem is eljátszották ezt azóta nagyon meggondolom, hogy beszámolok-e mindenről nekik-e vagy sem...
Sanda a gyanúm, szerintem azért nem válaszoltak a kérdésedre, mert lenne jobb helye annak a pénznek amit a kocsira vernek el, csak ügyebár nincs arcuk bevallani, hogy ez most önző tett részükről, és így nem válaszolnak semmire, és előjönnek a "míg itt laksz velünk addig ku_ss a neved" cím sztorival.
2.
Mert semmi köze nincs hozzá és PONT. Ő sem számol be arról, hogy melyik nőgyógyászhoz járkál, meg milyen problémái vannak. Akkor meg? Aztán nagyban sz.rok rá, hogy nőgyógy-e az eset vagy sem, mindkettő betegség, ha ő megkövetelné tőlem, hogy számoljak be akkor ő miért nem teszi? Ráadásul ha komoly nőgyógy gondjai vannak arról meg azért kellene szólnia nekem is, mert elég gáz ha pl nem tudom hogy anyámnak van e daganata vagy sem... (ha esetleg nekem lesz akkor elég hü_lyén jön ki az orvosnál, ha azzal állok elő, hogy anyám nem mondta el...), vagy ha éppen otthon kapom el az ő betegségét...Múltkor pl voltunk az orvosnál, és az asszisztens hozzáfordult, mert a doki éppen velem beszélt, hogy felvegye az adataimat, és kérdezi: lánya születési időpontja: anyám meg nagyokat pislogott... még egyszer megkérdezte anyámat már hangosabban, mert azt hitte nem hallotta, és b@sszus nem tudta megmondani mikor születtem (és semmi gond a fejével, nem memóriazavaros semmi ilyen problémája nincs, csak ennyit jelentek neki) Voltak kínos másodpercek... az áp nő meg kérdezi anyámtól, hogy örökbe fogadtak-e ... :DDDD vicces egy jelenet volt az biztos...
Amúgy meg semmi köze nincs hozzá, ismerem annyira hogy rögtön belekötött volna, hogy jaj miért ide vagy oda mentél, hülye az a doki...stb. Csak kötekedni akart azért kérdezett ilyet.
És amikor ő beteg, te nem mondasz neki ilyesmiket? Amiket neked is mond? Pl: idegesít a köhögésed, fejezd már be... azért kíváncsi lennék, hogy ilyenkor miket válaszol, meg hogy kivan-e akadva... szerintem azért mond ilyeneket mert ő lehet megjátszotta magát már párszor (tehát saját magából indul ki...)
3.
Irigyellek, hogy él még a nagymamád.
Hát az én nagyim egy nagyon aranyos asszony volt, és nagyon hiányzik. Vele lehetett bármiről beszélgetni, kereste a közös kapcsolódási pontot. De hát az anyám... sajnos nem örökölte tőle ezt a gént :(
válasza:2-es vagyok.
Nem, nem mondok neki ilyesmiket. Én nem ő vagyok, nem süllyedek le a szintjére. Ha kérdezi válaszolok, mert nem titok. A többi mondani valójára meg nem igazán vagyok kíváncsi.
És azért írtam, h a nőgyógyászati probléma más, mint mondjuk egy influenza, mert:
1, megfázásból nem alakulhat ki rák
2, egy mammográfia, vagy méhnyakrák szűrés mégiscsak intimebb, mint egy torokgyuszi
3, ezt nem "odalökve"/cseverészve kell megvitatni, hanem leülni és komolyan megbeszélni, egy normális pillanatban. (pl.: van-e probléma? szerinted lehet? vajon örökletes? én is kivizsgáltassam magam?)
Én pl innen tudom, h anyám majdnem minden fajta fogamzásgátló tabitól rosszul van. És akkor magyarázta el, mik is voltak azok a "bigyók", amiket X időnként nődokihoz járt(spirál).
A régi családomban sosem kérdeztük meg egymástól, h "hogy vagy?" Az újban viszont igen. Na jó én nem,(nehéz rászokni azok után ahogy nevelkedtem), de a párom és a fia igen. De ha valaki köhög, vagy beteg, nem azt mondom, h "hagyd már abba mert idegesítő!". Hanem csinálok neki mézes teát.
Olyan fura, mert legalább neked elmondja az ilyeneket.
Szóval hogy értsd:
Múltkor például a gyógyszeres dobozban találtam egy herpeszre való kenőcsöt, és megkérdeztem hogy kinek van herpesze? (anyámnak a szája gyakran sebes volt, de ő mindig azt mondogatta, hogy csak egy pattanás, meg kifújta a szél, megmarta a fogkrém...stb). De letagadta, hogy neki nincs is. Szerintem a herpesz sem olyan nagy cucc, csak azért már ne hazudozzon az ember a saját lánya arcába, hogy az neki nincs. Akkor értelemszerűen nem iszik a poharából...stb. De így? Egy rohadt herpeszt nem tudott elmondani, még akkor sem, amikor már évekkel ezelőtt felmerült hogy herpeszes, legalább annyit elvártam volna tőle, hogy :" lányom, herpeszem van, légy oly kedves nem inni a poharamból"... de nem: ha megdöglik a tehenem, dögöljön meg a szomszédé is... szánalom. Szóval már érted? Amúgy meg nem is tdom melyik nődokihoz jár, mert még azt sem mondta el, akkor én miért mondjam el?
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!