Megbocsájtható? Elfelejthető? Mit lehet tenni ebben az esetben?

nehéz kérdés...

én azt nézném először, h tényleg tesz-e a dolgok érdekében (pl pszichológus) v csak fogadkozik

Én is 30+ vagyok, nő, elvált (nem ilyenek miatt).

Az, hogy megbocsátható-e, egyesegyedül tőled függ, a te értékrendedtől, toleranciádtól. Az emberek többsége nem nézi ezt jó szemmel, de mindenki más- az neked nem nagy segítség, ha valami azt írja magáról, hogy ő képes megbocsátani, a másik meg azt, hogy nem. Ez egyesegyedül a te személyiségedtől függ. Nem tudnálak elítélni azért sem, ha megbocsátanál és azért sem, ha inkább elválnál.

Az aberrációról: nekem azért érdekes, hogy ez a házasságotok alatt nem derült ki, csak 6 év után, esetleg te is idősebb vagy a férjednél?

Alapvetően ezzel nem nagyon fogsz tudni mit kezdeni, ez egyfajta beállítódás, ami ha valóban nagyon erősen él benne, akkor max. elfojtani tudja a családi béke érdekében, de olyan nincs, hogy ma még az idősebb nők jönnek be, de holnaptól a te kedvedért a fiatalokat részesíti előnyben. Ilyen az ízlése, megváltoztatni nehéz, talán egyenesen lehetetlen is.

Még elváltként is azt tanácsolom, hogy ne első felindulásból dönts.

Ha motivált a férjed a változásra, talán egy esélyt megérdemel és az számomra nagyonis pozitív lenne, ha hajlandó szaksegítséget is igénybe venni.

Természetesen nem muszáj minden undorod vagy bizalomvesztésed ellenére mellette maradni, de pl. ha közösen kitűztök egy pár hónapos "próbaidőt", ami alatt igyekeztek változásokat elérni a ti kettőtök kapcsolatában, akkor az adhat némi reményt.

Ilyen "átmeneti időszak" pont arra jó, hogy kiderüljön: megvan-e még, megteremthető-e újra az összhang vagy nem.

Minden jót.

bocs, nem hagyhatom ki: képzeld el, hogy együtt megöregedtek, mennyire fog kívánni öregen, nézd a pozitív oldalát ... na jó, viccet félre

ez bizony defekt ... most, hogy kiverted a balhét - jogosan - lehet, hogy elgondolkodik rajt, adhatnál neki még egy lehetőséget, ha egyébként harmonikusnak tartod a kapcsolatotokat

Nehéz ügy.

Én azt mondom neked, hogy ez mind szép és jó, hogy elmegy pszichológushoz, meg stb. De most őszintén, ha ő erre vágyik, neki ez az, ami mozgatja a fantáziáját, akkor szerinted ebből bárkit is ki lehet gyógyítani? Ez kb. olyan, mint valakit piszkosul beindít egy szép női láb, vagy egy harisnya, vagy akármi. Ebből nem lehet csak úgy kigyógyulni. Ő erre vágyik. És a vágyait az embernek nem hiszem, hogy le lehet küzdeni, max. a vágyakat el lehet nyomni.

Szerintem ő nem azt az életet éli és nem azzal, akire ő igazán, szexuális téren vágyna. Őt az idősebb nők hozzák lázba igazán szexuálisan és ő ennek a vágynak vagy enged, vagy nem.

És hogy te adsz-e neki esélyt, vagy sem, az a te dolgod. Az rajtad múlik.

Ha én lennék ilyen helyzetben, én azért, amiket az előbb leírtam, én nem adnék ennek több esélyt. Egyrészt nálam már ez az erotikus képküldözgetés és rendszeres ilyen jellegű kapcsolattartás egy másik nővel is megbocsájthatatlan lett volna, mert ki tudja, hogy mi van még, amiről te nem tudsz. És ez számomra egyértelművé tenné, hogy mások a vágyai a páromnak, amit én nem tudok neki megadni, hisz nem vagyok egy "öreg" nő.

Akkor én egy olyan férfit keresnék, aki engem akar, aki rám vágyik, ő meg keressen egy olyan nőt, akire, amilyenre meg ő vágyik.

A neten ma túlságosan könnyű aberráltnak tekinthető gondolatokat vizuálisan átélni, csak pár keresőszót kell beírni a megfelelő weboldalon.

Szerintem azok, akik párkapcsolatban is kísérletezőbb típusúak (pl. szerepjátékok), azok gondolatban még inkább tovább mennek. Magamat és csajomat is elég normálisnak tartom (egyetemet végeztünk, jó állásunk van...), és én pl. szeretem az olyan jeleneteket, ahol 3-nál több csajt dug egy fazon, nézek olyanokat is, amin 40-50-es történet szerint anyukát dug 20 körüli történet szerinti fia, csajom meg olyanokat szokott nézni, ahol 2 néger tesz szendvicsbe egy csajt, vagy b.u.zis jeleneteket is, ez utóbbit az elején még nagyon durvának tartottam.

Szervusz

A Biblia azt írja, hogy a férjeknek úgy kell bánniuk a feleségükkel, ahogyan Jézus bánik a tanítványaival. Figyeld meg a következő bibliai tanácsot: „Férjek, továbbra is szeressétek feleségeteket, mint ahogy a Krisztus is szerette a gyülekezetet, és odaadta magát érte . . . A férjeknek ily módon úgy kell szeretniük feleségüket, mint a saját testüket. Aki szereti a feleségét, önmagát szereti, mert soha senki nem gyűlölte a saját testét, hanem táplálja és dédelgeti, mint ahogy a Krisztus is a gyülekezetet” (Efézus 5:23, 25–29).

Jézus tökéletes példát állított a férjek elé a tanítványokból álló gyülekezete iránti szeretetével. „Mindvégig szerette őket”, és feláldozta értük az életét, pedig korántsem voltak tökéletesek (János 13:1; 15:13). A férjek is arra kapnak buzdítást, hogy ’továbbra is szeressék feleségüket, és ne legyenek keserű haraggal irántuk’ (Kolosszé 3:19). Mi segíthet a férjnek, hogy megszívlelje ezt a tanácsot, főleg akkor, ha a felesége időnként nem viselkedik megfontoltan? Gondoljon arra, hogy ő is szokott hibázni, és hogy mit kell tennie, ha szeretné elnyerni Isten megbocsátását. Nos, mit kell tennie? Meg kell bocsátania az ellene vétkezőknek, így a feleségének is. A feleségnek természetesen ugyanez a feladata (Máté 6:12, 14, 15). Ugye nem nehéz megérteni, hogy miért szokták azt mondani, hogy a sikeres házasság két olyan személy egysége, akik készek megbocsátani?

A férjeknek arra is gondolniuk kell, hogy Jézus mindig tekintettel volt a tanítványaira. Figyelembe vette a korlátaikat és a fizikai szükségleteiket. A feleségek is megérdemlik, hogy figyelmesen bánjanak velük. A Biblia „gyengébb edénynek” nevezi őket, és megparancsolja a férjeknek, hogy adjanak nekik „tiszteletet”. Miért fontos ez? Azért, mert a férjeknek és a feleségeknek egyaránt megadatott ’az élet ki nem érdemelt kegye’ (1Péter 3:7). A férjeknek észben kell tartaniuk, hogy Isten előtt a hűség teszi értékessé az embert, nem az, hogy férfi-e vagy nő (Zsoltárok 101:6).

A Biblia kijelenti, hogy az a férj, amelyik „szereti a feleségét, önmagát szereti”. Ez azért van így, mert a férj és a feleség „már nem kettő, hanem e g y test”, ahogyan Jézus fogalmazott (Máté 19:6). Ennek fényében csakis egymás iránt fejezhetik ki szexuális érdeklődésüket (Példabeszédek 5:15–21; Héberek 13:4). Ezt úgy tehetik meg, hogy önzetlenül törődnek egymás szükségleteivel (1Korintusz 7:3–5). Érdemes elgondolkodni azon a megjegyzésen, hogy „soha senki nem gyűlölte a saját testét, hanem táplálja és dédelgeti”. A férjeknek úgy kell szeretniük a feleségüket, mint önmagukat, és nem szabad elfelejteniük, hogy számadással tartoznak Jézus Krisztusnak, aki fölöttük áll (Efézus 5:29; 1Korintusz 11:3).

Pál apostol beszélt a ’gyöngéd vonzalomról, amilyen Krisztus Jézusé’ (Filippi 1:8). Jézus gyöngédsége felüdítő volt, és az asszonyok, akik a tanítványai lettek, vonzónak érezték ezt a tulajdonságot (János 20:1, 11–13, 16). A feleségek is vágynak a férjük gyöngéd vonzalmára.

Sajnos re gyakoribb ez a fajta aberràcio, nekem 2 éves kapcsolatomat durta szét...NEm, soha nem tudnék megbocsàjtani, a mai napig nem tudom feldolgozni azt a megalàztatàst, ami akko ért...és én marhza még asszisztàltam is hozzà, mert szerelmes voltam.......ha többé. Soha!

ui:Nem tudom, miért nem lehet azismerkedéskor elugatni, hogy retard, miért kell ekkora sebet ejteni? ha idöközben betegedik az ember, akkor szakitson!!