Meg tudnátok bocsájtani ha a férjetek félrelép miközben babát vártok?

Megbocsátani, mint embernek igen, de a kapcsolatunk megváltozna oly módon, hogy elválnék tőle, és mint a gyermekem apja igényt tarthat rá, hogy a gyermek nevelésében részt vegyen illetve anyagilag támogassa, de úgy nem számítanék többé rá, mint házastársra.

Számomra elfogadhatatlan indok az, hogy bocs, gyenge voltam, sodródtam az árral és nem tudtam nemet mondani.

Soha nem tudnám megbocsájtani neki, hogy pont akkor árult el/vert át, amikor a legnagyobb szükségem volt az érzelmi támogatására. Engem most (9 hónapos terhesen) az is zavar, ha csak megnéz valakit (nem feltűnően), pedig tudom, hogy ez minden pasiba bele van kódolva, és semmi komoly dolgot nem kell leszűrni belőle.

Szóval itt vagyok én (meghízva, nyűgösen, döcögősen), állandó szeretgetésre vágyom, és a tudatra, hogy ilyen bálna méretben is tetszek neki, és én vagyok az egyetlen aki fontos, meg a pici.

Ha most kiderülne, hogy nem, akkor ott vége lenne mindennek. Erre nincs mentség.

Ha egyszer megesett dologról lenne szó, talán meg tudnék bocsátani. Jön a baba. Megváltozik az életetek. Esetleg pánikol. De sajnos - ahogy irod - ők "talákozgattak". Tehát nem egy hirtelen elgyengülés volt ez. Sajnos.

Az is undorító lett volna, főleg hogy ilyen állapotodban tette meg. De ez tervezett volt, hiszen találkozgattak, lefeküdtek egymással, miközben Te a gyerekét várod.

Ha már most így áll hozzád..képzeld el mi lesz, amikor túl vagytok az első boldogságmámor heteken, amikor megszületik a kicsi. És jönnek a fáradt hétköznapok, amikor Neked - teljesen logikusan - szinte csak a babára lesz energiád.

Beszéljétek meg! (Én biztos, hogy nem tudnék benne megbízni, amíg egy helyen dolgozik a nővel!)

Ha azt látod komolyan megbánta, és képes vagy rá, bocsáss meg neki.

De egy biztos, én "szemmel tartanám". És ha megint megteszi, akkor nincs értelme folytatni. Csak magadat kínoznád vele. És megfosztanád attól is, hogy találj egy olyan párt, aki nem tenne ilyet veled.

Tudom, nagyon nehéz ilyenkor dönteni. Főleg ha régóta együtt vagytok,szereted, és pláne ílyen állapotban!

Ne csak a gyereket nézd! Hanem azt is, hogy Te tudsz-e együtt élni egy ilyen emberrel? Képes leszel-e megbízni benne? (Nagyon meg tudja mérgezni a kapcsolatot az állandó bizalmatlanság.)

Én sem tudom mit tennék. Szerintem a legtöbb nő azért is bocsát meg, néz el ilyeneket, mert fél egyedül maradni.

1.Hogy merte a gyereket anyát megcsalni (terhes)?

2. Szerinted, ha egy kapcsolatban valaki félre lép az egy tökéletes kapcsolat?

3. Nem tisztel se téged, se születendő gyerekedet sem. Vagy szerinted normális, ha valaki a terhes(!) feleségét megcsalja?

Tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket.

Se terhességgel se anélkül nem bocsátanék meg. Válnék, és nem érdekel semmilyen magyarázat. A megcsalás az megcsalás. Lényegtelen számomra az is, hogy csak 1x feküdtek le esetleg, vagy komplett viszony volt.

A gyermekemhez sajnos joga lenne, szóval csak annyit kommunikálnék vele a továbbiakban, amennyit a gyerekkel kapcsolatban kell, nem többet.

Attol fugg, hogy tud-e valtozni a kapcsolatotok?

A megcsalas egy nem megfelelo kapcsolat kovetkezmenye. Ha tudtok valtozni, valtozzatok. (A mi szemelyisegunknek sikerult valtoznia, de nekem olyan 1.5 evembe telt, mire ugy 90% felett megbocsajtottam.)

Ha viszont nem tudtok valtozni, akkor sajnos el fogtok jutni ujra ugyanide.

A krizis erot adhat a megujulashoz vagy a befejezeshez.