Hogy viselnetek ha öngyilkos lenne a házastársatok? Hibaztatnatok e magatokat haragudnatok e ra? Összejonnetek e valaha az eleteben massal vagy emlekenek elnetek?

Én hibáztatnám magam. Mert ez azt jelenti, hogy nem vettem észre, hogy problémája van a páromnak. Márpedig nekem ehhez van szemem, hozzám is szokott mindenki jönni a dolgaival (pedig nem vagyok pszichológus és Isten mentsen meg az agyfurkászoktól :D). De mivel mindig ráérzek, ha Ő szomorú, iszonyúan el lennék keseredve, hogy ilyet mégis el bírt titkolni, hogy lényegében vak voltam rá.

Bár olyan, mint a te esetedben nem jönne szóba, mivel én az Ő minden porcikáját szeretem és elfogadja magát olyannak, amilyen. Szóval nagyon súlyos probléma kellene öngyilkossághoz.

Összejönnék utána mással. Keményen hangzik de... 22 éves koromig egyedül szenvedtem mély depresszióban, amióta párom van egy egész más, boldog ember vagyok. Nem tudnék és nem is akarnék egyedül élni soha többé.

Dolgozol? Vagy csak otthon ülsz és tömérdek időd van sajnálni magad?

Ember!!! Rengeteg más és komoly problémával élnek emberek, nem sorolnám.

Tényleg ennyire önző és hálátlan vagy? Van egy házasságod, egy TOLERÁNS férjed, egészségesek vagytok és valószínűleg anyagi gondjaitok sincsenek és te öngyilkosságon gondolkodsz?

Ne haragudj, tudom lepontoztok, de Szánalmasak az ilyen emberek!

A férjedtől egy észhez térítő pofon kéne.

Hagyd abba az önsajnálatot, foglald le magad, SPORTOLJ, keress új elfoglaltságokat!

Nézzétek, én megértem, amit írtok.

24-es vagyok egyébként.

De ez kezelhető és a sajnálattal itt és az óriási megértéssel csak még jobban belemerül. Pontosan egy erős férj kell, aki észhez téríti, kibillenti. Pontosan egy munka, mert otthon ül és kattog.

Túl sok ideje van sajnálni önmagát!