Meddig tudnal turelmes lenni egy depresszioval kuszkodo alkoholista ferjjel?

Alkoholistával egy napig sem lennék türelmes.

A depresszión megpróbálnék segíteni, de segíteni csak annak lehet aki hagyja és aki maga is változtatni akar.

Ez az ember csak egy szimpla alkoholista, aki kihasználja hogy a felesége birkatürelemmel van iránta, így nyugodtan piálhat ugyanúgy meg lesz teremtve körülötte minden.

Ha így akarsz élni akkor ne hagyd el, de szerintem az ilyen élet nem élet, boldog pedig semmiképp nem lesz.

Alkoholista anya mellett nőttem fel, így én még fél napig sem tudnék türelmes lenni egy alkoholistával.

Az az alkoholista aki nem látja be, hogy alkoholista, nem akar önként változtatni az életén, csak ígérget azzal én 1 napot nem foglalkoznék. Olyan gyorsan lelépnék, hogy észre sem venné, mikor mentem el.

Éveket szántam rá, hogy kihúzzam az alkoholizmusból, sikerült. Mégis minden nap gyomorgörccsel vártam otthon, hogy nem-e esett vissza. Nem volt nyugodt napom, hiába nem ivott már 1 éve, nem bíztam benne. Majd egyszer csak újra hazajött csatak részegen, és újrakezdte... nem szántam rá további éveket, felesleges lett volna. De a te döntésed, hogy megteszed-e.

Részegen soha nem szabad velük beszélni, nem szabad akkor és ott kiakadni. Meg kell várni amíg kijózanodnak.

Volt, hogy felvettem videóra a viselkedését, másnap józanul megnéztük. Nem gondolta többé magáról, hogy vicces, de a piát nem hagyta abba.

Akárhányszor pia volt a lakásban kiöntöttem, volt hogy a falhozvertem az üvegeket mérgemben.

Sokszor fenyegettem, hogy elhagyom. Egyszer haza se mentem két napig.

Nagyon durván kiosztottam párszor, megmondtam neki, hogy én vagyok az egyetlen aki a szemébe meri mondani az igazságot, hogy egy senki, egy lecsúszott iszákos, büdös, szánalmas, és szégyellem.

Elmondtam hogy minden egyes embert el fog veszíteni maga körül, és hogy hányan sajnálják le a háta mögött.

Elmondtam, hogy ez nekem mennyire megalázó, hogy akit szeretünk annak nem okozunk fájdalmat.

Volt, hogy hazamentem részegen, és direkt bunkó voltam.

Volt, hogy nem szóltam hozzá napokig.

Ezek apróságok, amik önmagukban nem hatnak, ha hatnak is nem mindenkire. De ezek együtt késztették arra, hogy elmenjen csoportba, belássa, hogy baj van, és tegyen ellene.

Én ennyit tudtam tenni, de már megbántam, hogy valaha is megpróbáltam. Éveket pazaroltam.