Minden munka rám maradt?

Ha te is dolgozol akkor neki is részt kéne vennie ezekben a feladatokban.

Mit csinál ha megkéred, hogy ő is végezzen valamilyen házimunkát? Miért csinálod me

Lehet, hogy simán rosszul szervezed. Az én párom napi szinten 15 órát dolgozik. Ez idő alatt külföldön van, kamionnal. Intézni semmit nem tud. Van két fiam, tehát a feladataim azt hiszem fokozottabbak, mégsem dől össze körülöttem a világ.

Mosni vasalni hétvégén szoktam, ezeket nem lehet minden este megcsinálni. A hétvégéből is csupán fél napot vesz el a házimunka főzéssel együtt.

Reggel fél hétkor felkelek, szendvicset csinálok a gyerekeknek, útnak indítom őket, majd rendet teszek, felmosok, 40 percet tornázok, összekészülök, 9-re elmegyek dolgozni.

5-kor végzek, hazamegyek, kávézok egyet nyugiban, majd összedobok valami főtt vacsit. Olyan ételeket készítek, ami max háromnegyed órát vesz igénybe. 6 körül érkezik a férjem, amire letusol összekészül másnapra, én már elkészülök mindennel. fél hét körül vacsorázunk, aztán jöhet egy kis pihi, beszélgetés stb.

A férjem 8 körül elalszik, én összepakolom a konyhát, megcsinálom a szendvicseit, majd én is megyek aludni.

Hétvégén a takarításba ők is besegítenek, így gyorsabban kész, ezért elég az említett fél nap a házimunkára. A hétvége többi részében este szórakozni megyünk általában, mivel nagyok a gyerekek közösen. Csak ilyen barátos beszélgetős nevetős estét képzelj el.

A rajzoláson kívül nincs hobbim, jobban szeretem a szabad időmben a lustálkodást.

Szóval szerintem nem vagy rossz helyzetben. Olyan élet nincs, ahol minden nap más történik. Bizonyos időközönként változnak a dolgok persze, de mindig vannak monoton időszakok, amikor egy-két évig ugyanaz megy.

Valószinüleg túl sok mindent akarsz otthon megcsinálni és ezért vagy idözavarban.

Az teljesen érthetö, hogy ha a párod nincs otthon, csak aludni, akkor több marad az otthoniakból rád.

De megfelelö szervezéssel sokat lehet javítani a helyzeteden. Az ilyen "évek óta beállt rendszer" sok esetben nem optimális.

Ha érdekel, szivesen segítek abban, hogy megszervezd a munkákat - írj privátban, ott alaposabban ki lehet a témát tárgyalni.

Na jó, de ha te tök egyedül élnél, ezeket a munkákat akkor is meg kellene csinálnod. Így plusz egy főre megcsinálsz mindent. Ez a "plusz", ez úgy érzed többszöröse annak, amit a párod pluszmunkaként vállal? (Annyira sok a koszos holmija, hogy olyan gyakran kell mosni és vasalni rá? Annyira sokat eszik, hogy folyton főzni kell? Annyira rendetlen, hogy állandóan utána takarítasz???)

1. Ha nem bírod tovább, akkor megpróbálod jobban szervezni a teendőket,

2. Vagy megbeszéled a pároddal, hogy keressen lazább melót, és szálljon be ő is az otthoni munkába.

De mi van, ha szereti a munkáját? Vagy mi van, ha nehezen találna mást? Mégiscsak jobb ez a szitu, mintha nem lenne munkája. Akkor az lenne a bajod, hogy miért nem dolgozik.

Főzni pedig nem kell minden áldott este. Csak akarni kell és elég hétvégén főzni, s lesz egész hétre kaja. Csomó mindent le lehet fagyasztani, és más sok étel pedig napokig eláll hűtőben. Persze aki annyira finnyás, hogy nem eszik tegnapit, annak nyilván frissen kell főznie, de valamit valamiért...

Mosás, vasalás? Ha már annyit dolgozik a párod, csak van annyi pénzetek, hogy legyen annyi váltás ruhátok, hogy elegendő legyen heti 1-szer mosni. Vagy muszáj mindig ugyanabban a néhány göncben járnotok???

Jobban kellene ismernünk a hátteredet, hogy megállapítsuk, tényleg nagyok-e az igényeid. Ebből inkább az tűnik, hogy igen. Én legalábbis ismerve a munkakeresés lehetetlenségeit és gyötrelmeit, megérteném, ha a páromnak muszáj lenne túlóráznia... és segítenék neki.