Miért ilyenek a férfiak?

Úristen, elnézte és? Örülj neki, hogy segít! Ha elmondanám hogy az én férjem milyeneket hibázott anno, lehet még a világból is kimenekülnél... Gondolj csak bele amikor haza állított nekem ezekkel a kis szárított, ízesített kenyérkockákkal, zsemlemorzsa helyett (nem Magyarországon élünk és itt mindkettőnek ugyanaz a neve), főleg hogy el is mondtam neki, hogy a rántott húshoz kellene... Na bummm, megoldottam és nem ordítottam le a fejét, mert szegény csak segíteni akart. És ez csak egy volt... Szerinted mit reagáltam amikor az összes szenyesben lévő ruhát összemosta?... Röhögtem egy sort, megköszöntem neki hogy segített és írtam egy kis utasítást a mosógépre hogy mit, mivel, hogy kell mosni.

Szerintem csak a betegség és a nyűgösség miatt reagálod túl a dolgokat. Próbáld meg tényleg a másik oldalról nézni, csak segíteni akart neked, csak jó szándék volt benne, de még egy pár ilyen hiszti és biztos hogy felhagy a segítséggel!

"Jól van,értem én,minden az én hibám..."

Bocs, hogy nem áll ki melléd a kórus szídni a férjedet, hiszen a kérdést ezért írtad ki, igaz? Vagy van értelme elmondani, hogy minden ember különböző? Hogy te legalább olyan rosszul kezeled a konfliktust, mint ő, de ez nem azért van, mert "minden nő ilyen" vagy mert "minden férfi ilyen"?

Frászt kapnék egy olyan nőtől aki azon problémázik hogy mekkora a kuka a fürdőszobában.

De helyezzük tudományos alapokra a dolgot!

Az alapprobléma hogy a kis kuka gyorsan betelik, és nekünk meg kell vizsgálnunk ennek a valószínűségét, hogy meg tudjuk állapítani a beszerzendő nagyobb kuka hasznosságát.

P(probléma) = Tf * P(sz) * P(kt)

A fenti képletben

- P(probléma) a kuka betelésének a valószínűsége

- Tf a fürdőszobában eltöltött idő aránya a teljes naphoz képest

- P(sz) annak valószínűsége hogy aznap ki kell dobni valamit

- P(kt) annak a valószínűsége hogy az a valami nem fér a kukába (mert mondjuk a kuka már tele van)

A probléma minimalizáláshoz a jobboldali szorzatot kell minimalizálni. Mivel mindhárom tag a 0..1 intervallumba esik, a szorzatuk maximumát a tagok legkisebb értéke adja.

Belátható, hogy az egyes tagok minimumát kell meghatározni és lentebb szorítani a probléma bekövetkezésének elkerülésére.

- A fürdőszobában eltöltött idő lejjebb szorítása nem javasolt.

- Annak az okát érdemes tovább vizsgálni, hogy miért magas az esélye annak hogy ezalatt az idő alatt ki kell dobni bizonyos tárgyakat kukába.

- A legkönnyebb viszont a P(kt) tag vizsgálata: ez a tag a kuka kapacitásával és az ürítési időközzel korrelál. Tehát a kis kuka hatékonysága sűrűbb ürítéssel növelhető.

A kuka hasznosságát (KH) a következő képlettel számíthatjuk ki:

KH = E((T(lk) - T(fk))* N) / KukaÁr + E(T(kv))

ahol

- T(lk) a szemét legközelebbi, fürdőszobán kívüli kukába történő kidobásának ideje

- T(fk) a szemét fürdőszobában történő kidobásának az ideje

ugye itt a kettő különbségét vesszük, ami a fürdőszobai kuka időnyeresége.

Ezt be kell szorozni mondjuk éves alapon az eset bekövetkezésének gyakoriságával, amit N-nel jelölünk, hogy megkapjuk az éves időnyereséget. Ez az E(T) függvénnyel forintosítható, ami megadja hogy ezalatt az időmennyiség alatt mennyi bevételt szerezhettünk volna termelő munkából. Ezt az összeget végül elosztjuk a kuka bekerülési költségével, ami a kuka árával és a kukavásárlásra költött T(kv) idő forintosított értékével E(T(kv)) egyenlő. A hányadosból megkapjuk a kuka hasznosságát 0..1 között éves alapon (tehát a reciproka a kuka megtérülési ideje lesz években.)

Ez az adat egy jó támpontot fog arra adni, hogy a jelenleg kétszeresére növelt kapacitás további növelése kifizetődő lesz-e.