Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tényleg létezik ilyen mesés kapcsolat férfi és nő között?
Szóval minap olvasgattam a nők lapját, konkrétabban egy interjút Ördög Nóra férjével, Nánási Pállal. Végig szuperlativuszokban beszélt a feleségéről, hogy ő a másik fele, maga a csoda, az ő képeivel van kitapétázva a lakás, 5 éves ismerkedtek meg de még SOHA nem veszekedtek, az egész életük olyan mint egy cukros lányregény és Nóra fantasztikus anya és mindenben megaszuper és totál el volt ájulva a pasas. Aztán még aznap facebookon egy ismerős házaspáron akadt meg a szemem, folyton ömlengő sorokat írogatnak egymás képei alá "ő az én kicsi feleségem, csodálatos vagy drágám, nem is tudtam mi az a boldogság csak amikor megismertelek" stb. stb. stb. És több száz ilyen kommmentet írnak egymás üzenőfalára...
Na szóval elméláztam ezen, Jómagam 30-as kétgyerekes családanya vagyok, két szép gyerekünk van és van egy csodás férjem is aki csodás apa is. DE! Mi bizony veszekszünk és bizony nem olyan azért az életünk mint egy szappanopera, igenis vannak gondok, igenis vannak hétköznapi problémáink és bár tudom, hogy a férjem imád engem és én vagyok neki a NŐ, de neki eszébe nem jutna kirakni a képeimet a falra, vagy facebookra ömlengő üzeneteket írni.
Eddig én azt hittem normális házaspár vagyunk, de esküszöm elbizonytalanodtam, hogy lehet akkor mégsem az igazival élek? (persze kis túlzással) Tényleg van ilyen, hogy egy házaspár rózsaszín mámorban úszik, drágám, szerelmem, egyetlen turbékoló galambom, erről szól az egész napjuk? És soha nem veszekednek? Én bizony ilyen kapcsolatot még nem láttam, pedig 30 évesen mentem férjhez, szóval nem kapkodtam el a dolgot, volt már férjem előtt tapasztalatom. De nekem valahogy soha nem jutott ki ezekből a hercegekből fehér lovon. Bár nem is bánom, csak kíváncsi vagyok tényleg létezik ilyen? A ti házasságotok milyen?
19-es, ne keverd össze a veszekedést és a vitát! :) A vita, azaz az ellentétes érvek ütköztetése a megoldás megtalálása érdekében egy alapvetően jó dolog. Vitatkozni mi is szoktunk, elmondjuk, mit hogyan kéne szerintünk, majd ahogy haladunk előre, lassan megtaláljuk a kompromisszumot, ami mindkettőnknek jó.
A veszekedés viszont egy érzelmi alapú dolog, legtöbbször szabályos játszma, sőt harc. Érzelmi csatában, az észérvek mellőzésével, csupán az erőfölény elérésével akarják így az emberek a másikra kényszeríteni az akaratukat, lásd tányértörés, ajtócsapkodás, kiabálás, fenyegetőzés (elköltözöm anyámhoz, ha nem lesz úgy, ahogy akarom stb.).
A kettő között hatalmas a különbség, míg a vita előrébb viszi a problémamegoldást, a veszekedés lehetetlenné teszi azt, és rombolja is a kapcsolatot. (8/11-es)
Igen, valahol a 20-as válaszoló fogalmazta meg a lényeget.
Szóval általában olyan házasság érdekel engem ahol vannak gyerekek és már jó ideje együtt vannak. (mert azért valljuk be, a gyerekek megléte nagyban befolyásolja az emberi kapcsolatot, persze nagy boldogság, de ugyanakkor ha tetszik ha nem, főleg amíg a gyerekek kicsik igenis alig jut idő magadra, a párodról már nem is beszélve...)
Szóval csak azt nem értem, hogy hogyan lehetséges, hogy bármennyire is szeretem a páromat, de nincs semmi olyan ami miatt ne veszekednénk:
- anyós, munkahely, haverok, féltékenység, dohányzás stb. stb.
Na azok a párok akik pl. soha nem veszekednek (csak vitáznak) azok pl. hogyan oldanák meg az alábbi problémát:
Pl. a férjem iszonyú sokat dohányzik+ rendesen van súlyfeleslege is, 20 kilót hízott mióta megismertem. Évekig próbáltam vele szépen beszélni, hatni rá, segíteni neki, hogy lássa be, nagyon rossz úton halad. Érveim, segítségem azonban süket fülekre talál, Mára már eljutottunk addig, hogy felmegy benne a pumpa ha felhozom a témát. Frusztrált lesz, ideges. Ha tovább feszegetem akkor óriási veszekedés lesz belőle, ő nem hajlandó változtatni, nem hajlandó beismerni, hogy a napi egy doboz cigi és a folyamatos hízás és egyéb égészségügyi problémák akár tragédiához is vezethetnek. Egyszerűen struccpolitikát folytat. Én meg szétaggódom az agyam, féltem őt és a gyerekeimet is. Szóval nekünk emiatt iszonyú vitáink szoktak lenni, és igen volt már, hogy magatehetetlenségemben becsaptam az ajtót és üvöltöztem mert elkeserít az évek óta tartó hasztalan harc és küzdelem, hogy jobb belátásra bírjam....
Mi a megoldás???
Egykutya??? A kettő ég és föld.
A jó kapcsolatban vita van: azaz a két fél elmondja, mit szeretne, mit gondol, és végül konszenzusra jut. Ez a jó kapcsolat ismérve.
Semmi köze nincs a veszekedéshez, ami érzelmi alapú, parttalan, és száz esetből kilencvenkilencben semmi eredményre nem vezet.
Konkrétan a súlyfelesleg: elkezdtem diétázni, mert rám is feljött kb. 2-3 kiló, aminek nem örültem. Április óta odafigyeltem, mit eszem, a férjemet nem különösebben hatotta meg, rajta kb. 15 kiló van. Ez áprilistól egészen augusztusig tartott, amikor látta, hogy egyrészt nem döglök bele az étrendembe, másrészt tényleg sikerült leadnom egy kicsit, így ő is elkezdte, azóta kb. két nadrágméretet fogyott. Ez sajnos valóban kettőn múlik, nem lehet egyoldalúan megoldani egy ilyen konfliktust.
Hogy én mit tennék a helyedben? Elkezdenék olyan ételeket főzni, amik mellett nem híztok. Ha az egész család azt eszi, a férjed is azt fogja, nyilván nem kezd el magára főzni. Ha legközelebb feljön a fogyás+dohányzás téma, egyvalamire figyelj: ne emeld meg a hangod, még egy kicsikét se, maradj végig nyugodt. Mondd el neki, hogy szereted, hogy látod, hogy ez neki nem tesz jót, és hogy változtatni kéne, valamint hogy kész vagy ebben segíteni neki. Ha erre támad és felkapja a vizet, akkor teljesen nyugodt hangon mondd el neki, hogy tudomásul vetted, hogy nem akar róla beszélni, majd legközelebb megtárgyaljátok. Nálunk ez működne, mert olyan köztünk a kommunikáció. Sőt, szerintem egy-két nap elteltével a párom magától hozná fel a témát, nálunk így szokott lenni. De soha-soha nem csapnám rá az ajtót.
Kedves utolsó.
Ezeken én már rég túl vagyok. Az elmúlt 1 évben én több mint 15 kilót (1 évvel a szülés után 58 kiló vagyok) fogytam. Mindig mondja mennyire büszke rám és hogy mennyire csodál, na ő ezt aztán nem tudná végigcsinálni, Hiába figyelek itthon oda az étkezésre (mert nagyon odafigyelek, márcsak a gyerekeim miatt is) egész nap nincs itthon. Hiába csomagolom oda a lightos ebédet ha utána betér a pizzériába és megiszik hozzá egy fél liter kólát. GPS-t nem szereltethetek rá, felnőtt ember sajnos nem tudom nyomon követni és folyton ellenőrizni.
Hiába mondom neki kedvesen szépen, egyik fülén be, a másikon ki. Imádja a hasát és borzasztó akaratgyenge. Ilyen ember. A környezetemben is rengetek ember életmódot váltott már, de őt ezt hidegen hagyja, mindig jönnek a kifogások (könnyű neki mert van ideje edzőterembe járni, neki mennyire szar mert ő genetikailag kövér - hozzáteszem mindig sovány volt) szóval ő ilyen sajnos.
Egyetértek sokakkal, akik előttem szóltak.
Naiv dolog elhinni mindent, amit a "sztárok" mondanak a médiának. Ugye ott volt a szuperidill Berecki-Szinetár házaspár is, aztán milyen csúnya vége lett. Nem?
Mi 7. éve vagyunk együtt a vőlegényemmel, mindenki, aki a környezetünkben van, álompárként emleget, sokan mondják azt, hogy mi vagyunk az etalon számukra és ha mi nem maradunk együtt, akkor senki...DE azért néha-néha csak veszekedünk, csak csak vannak nézeteltéréseink. Ahol nincsen semmi baj sosem, ott elég gyenge akaratú, gyenge temperamentumú az egyik fél, amiért neki mindig, minden jó. Én azt mondom, hogy a viták esetenként, sőt legtöbbször, előremozdítanak. Persze nem az anyjap.cs..azos veszekedésekre gondolok, olyan nálunk sincs. De olyan már volt, hogy valamit földhöz vágtam a hatás kedvéért, olyan is volt, hogy elmentem otthonról és csak este mentem haza, olyan is volt, ogy egy napig nem beszéltünk. 7 év hosszú idő. De ezek a dolgok nem mindennaposak, legutóbbi igazi vitánk óta legalább 3 év telt el...
Az biztos, hogy egy rossz kapcsolatban sosem maradnék, sőt mézesmázas kapcsolatban sem...Én pontosan tudtam mindig is az értékeinket és ahhoz is tartottam magam...sosem hitegettem magam egyébbel...
23-N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!