Házasság vagy együttélés? Szerintetek melyik a jobb és miért? Érvek-ellenérvek?

#40 "házassággal végződik. Ahol ez nem jön létre, ott van valahol vagy felszínen, vagy mélyebben gond. Nézzenek magukba az együtt élők és meglátják." - a távdiagnosztika utána távenergiát is szándékozod küldeni?:) Azért nem kicsit vicces, az átlagban 13 év hosszúságú magyar házasságok mellett kijelenteni a pl. a mi 16 éve tartó élettársi kapcsolatunkra, hogy "biztos valami gond van":)))

Egyébként persze van néha, ma este pl. túlfőtt a tészta...:)))

"Azért nem kicsit vicces, az átlagban 13 év hosszúságú magyar házasságok mellett kijelenteni "

Igen csak ebben az átlagban benne van az én 40 éve házas nagyszüleim is, mi ahhoz az a 13 év.

Na pont ezért hülyeség ilyenben az átlag számítás.

Benne, csakugyan. Meg a 3 hónap után a válást beadó is...

Pont, ahogy az élettársi kapcsolatok oldalán is benne van az élethosszú is, csakúgy, mint a pár hónapos...

de itt most egy csomó rövid kapcsolatról van szó.

és nyilván 10 év alatti 10 rövid házasság eléggé lerontja a szatisztikát

Én 25 évesen mentem férjhez, Másfél éves kapcsolat után. Ebből az utolsó fél év volt együtt élés. Remekül működik a kapcsolatunk.

A férjemnek is, nekem is fontos volt és kész.

Egyébként ha valakinek fontos, nem kell milliókat költeni rá.... nekünk 100.000 ft alatt megvolt az egész, úgy hogy család és barátok is jelen voltak, volt torta, és ebéd is.

Ebben még az irataim kicserélésének 1500 ftos költsége is benne van.

Mindent meg lehet oldani, csak akarni kell. Én soha nem akartam se lagzit, se szaloncukor ruhát se semmi ilyesmit, mert pénzkidobásnak tartom. Teljesen felesleges.

Szóval az se igaz, hogy az esküvő drága....mert ilyen kifogást is hallottam már. Nem kell drágán megszervezni és kész.

Én nem akartam volna valakinek a sokadik élettársa lenni...össze sem költöztem olyannal, aki nem akart volna elvenni. Itt kezdődik a dolog.

Az hogy azzal takaróznak sokan, hogy esküvő nélkül is boldogok, csak duma. Félnek az elköteleződéstől, mert ha mást nem tudat alatt nem bíznak eléggé a párjukban, és a kapcsolat minőségében! Csak nem értem hogy ezt miért nem lehet bevallani. Miért kell olcsó kifogásokkal jönni.

Aki meg a vagyonát félti, és ez a kifogása, annak meg ott van a házassági szerződés.

Aki nem akar házasodni, pusztán könnyebb egérutat akar a kapcsolatból, ha szakítanak. Ilyen kapcsolatokban nincs teljes bizalom.

A csak papír kifogásra, pedig az egyik válaszoló nagyon jól reagált, miszerint diplomás orvoshoz se menjünk, jó a kuruzsló is, hiszen a diploma is csak egy papír:)

27/N

De mért lenne erősebb egy házasság mint egy gyerek?

Mert nálam házasság nincs de gyerek igen. Ha nem bíznék a társamban akkor alap, hogy nem szülök neki nem?

Szerintem egy gyerek sokkal nagyobb összetartó erő mint egy házasság.

Nézd #55, az, hogy a saját véleményed a dologról az, ami, az egy dolog, az rendben van.

De miért, milyen alapon akarod jobban tudni másnál, hogy az a más mit miért tesz.

És röhögni fogsz, igen, szerintem a diploma is csak egy papír... soha nem aszerint válogattam meg, hogy kitől kérek vagy fogadok el valamiben segítséget, hogy van-e államilag pecsételt papírja, ha a füves ember tud jó tippet adni a hörghurutomra, akkor ő, ha a szomszéd tudja megcsinálni az autón a karburátort, akkor ő... mibennünk pl az a közös a párommal, hogy mindketten irtózunk a "rendpárti, értékelvű, konzervatív" látásmódtól... és ha hiszed, ha nem, ezért nem érdekli egyikünket sem az esküvő se...

Na, ennyit erről...

55. vagyok.

nálam nem opció a gyerek, mert nem lehet. Pedig akartunk... hát ez van.

Egyébként nem szültem volna olyannak aki nem vesz el. (nyilván nem vetetem el ha teherbe estem) vigyázni kell.

Szóval nálam ki van zárva az együtt élés házasság szándéka nélkül, és a szülés is esküvő nélkül.

Nagyobb kötelék, de ugyanakkor mennyi gyerek van a világban akinek az apja semmi érdeklődést nem mutat a gyereke iránt?

Aki nem vállalja fel a házasság kötelékét, egy gyerekért mennyire vállal felelősséget? Úgy, hogy tényleg megbízható is...

Én a munkám során rengeteg végrehajtási üggyel találkozom, annak több mint a fele gyerektartás. Mert a pasik csesznek gondoskodni a gyerekükről.Főleg ha van új nő....

Aki írta, hogy hosszú évek óta szeretők és van 2 gyerekük...

most sem mondott okot, hogy miért nem vállalják hivatalosan a kapcsolatukat...szóval nem cáfolta meg az igazamat, csak bele kötött a válaszomba.

Továbbá miért erősebb egy házasság, mint egy gyerek? Nem erősebb, de nagy felelőtlenség olyannak szülni, aki nem vállalja fel a kapcsolatot/ akivel nem vállalod fel a kapcsolatot.

Én nem tudom elképzelni, hogy gyereket vállaljak, ami hatalmas felelősség, anélkül, hogy elköteleződnék valaki mellett. Nekem ez a szemlélet valahol sántít. Ez nem távdiagnózis, hanem józan ész.

40-es válaszoló

Kedves előző, én erre azt gondolom, hogy egy nő soha nem a másiknak szül gyereket, hanem a kettejük kapcsolatából születik egy gyerek, önmagának és önmagáért. Egyfelől...

(ez a "szülök neki gyereket" ez egy ilyen kiirthatatlan avittas szófordulat, ami arra az időre emlékeztet, amikor a nőnek "ez volt a dolga", és az emberek egymást valamiféle tenyészérték alapján ítélték meg... borzalmas még hallani is)

Másfelől nézetem szerint az esküvő NEM egymás felválallásáról szól, egymás felvállalásához nem kellenek külsőségek, az a szívben történik meg az agyban, amikor egy emberpár kitart egymás mellett a jóban is, meg a rosszban is. Még csak nem is a közösség előtti felvállalásról, hisz ha jól belegondolok, az, hogy mi a párommal összetartozunk, azt az elmúlt tizenév alatt több ember számára vált nyilvánvaló ténnyé, mint ahágy 5x megtöltené a házasságkötő termet vagy a templomot.

Vagyoni meggondolás sincs a dologban, amink van, az közös.

Nem tudom, figyeltél-e, mi történik valójában az esküvőn, mit kérdez és mire várja a választ az anyakönyvvezető vagy a pap, és mit jelent ki... nos, Occam beretvája szerint a házasság pont arról szól... nem?