Tanácsot kérnék a helyzetemre?

Egyre többet költ, nem akarja, hogy kiköltözzetek hozzá... Ez nekem kívülállóként egészen úgy tűnik, mintha már lenne egy második családja is külföldön, akiktől távol akar tartani benneteket.

Legyél határozott és ragaszkodj a költözéshez. Ha valami tényleg van, akkor az még azelőtt ki fog derülni, hogy kimennétek és bár nehéz lesz, de nem kell tovább szenvednetek.

Megértelek, hogy tanácstalan vagy, ez egy nagyon, nagyon nehéz időszak lehet, igen távol van a normális családi élettől. Nem csodálom, hogy szenvedsz.

Nem tudom, hogy a férjed miért döntött vagy döntöttetek a külföldi munka mellett, mennyire volt ez akkor szükséges...és mennyire vált ez azóta mókuskerékké, amiből nehéz a kiszállás.

Itt most a legjobbakat feltételezem róla, hogy szeret Titeket, jót akar Nektek...stb.

Ha ez a helyzet, akkor türelmesnek kell lenned, elviselned a nehézségeket, éreztetni, hogy még mindig szereted, fontosnak tartod, bízol benne, megmutatni, hogy kevésből is lehet boldogan élni, ha az ember elégedett. Ezzel a hozzáállással erősíteni, hogy mindig ott lesz a hely számára, ahova visszajöhet, ha Ő is ezt akarja. Nagyon nehéz lesz, de az a hozzáállás segít a megoldás megtalálásában, mert nem engedi kialudni a szeretetet. A megoldás pedig nem lehet más, minthogy újra együtt vagytok, akárhol is.

5 év nagyon sok idő. Megszokta azt a munkát, biztosnak érzi, kényszerpályára állt, amiből nem tud/akar kiszállni, mert mondjuk nem lát lehetőséget, azt mondja a pénz miatt, de nyilván azért ez összetettebb dolog, csak a pénz a fő ok, ami valljuk meg őszintén nem meglepő. Hiszen nem véletlenül mennek ki egyre többen. Állítólag, csak másoktól hallottam, hogy nem olyan rózsás kint sem a helyzet, tömegszállások, reggeltől estig tartó munka, drágaság...lehet úgy látja, még nagyobb teher nehezedne rátok, ha Ti is kimennétek. Talán ezért nem szeretné.

Amikor az ember ráállt egy kényszerpályára, már nehezen tud mérlegelni és az alapján dönteni, hogy megéri vagy sem. Nyilván, ha valaki felajánlana egy biztos munkahelyet, tisztességes fizetéssel, akkor merne ugrani, mert tudná, hogy jó helyre esik. Persze ötleteket, tippeket sokan kínálnak, de én úgy látom nem egyszerű egy családfenntartó helyzete hazánkban. Nem csodálom, hogy nincs bátorsága visszajönni, ha ott biztos a pénz.

Mert bár a pénz nem boldogít, de jó, ha van. Ráadásul van az a mondás, hogy " szükség kopogtat az ajtón, szerelem kirepül az ablakon". Gondolhatunk szépeket és jókat...de a fránya gyakorlattal mindig probléma van. Persze nem szabad elcsüggedni, hanem keresni kell a megoldást, de türelemmel, szeretettel, bízva egymásba..és nem utolsósorban fölfelé nézve, mert onnan jön a segítség.