Idegkimerűltségem van ezért a férjem kórházba akar vitetni. Bolondnak néz? Mit tegyek?

Szerintem takarítás és mosás helyett most pihenj. Leginkább aludj, olvass vagy bármi más, ami kikapcsol. Semmi sem olyan fontos, minthogy kipihent legyél, a csillogó padló sem!

Egyébként nem tudom mit hülyítitek, nem fogják kapásból leszedálni a kórházban.

Igen, a 12 óra tényleg megerőltető, én is csináltam anno, úgy, hogy hol este, hol nappal volt a 12 óra. Tényleg javaslom, hogy menj el táppénzre egy kicsit és a családi terhek alól, meg a házimunka egy része alól is mentesítsd magad.

Megpróbálhatnál másik munka után is nézni, de tudom, ez nem ilyen egyszerű.

"Egyébként nem tudom mit hülyítitek, nem fogják kapásból leszedálni a kórházban." - elmesélem, honnan jön ez a legendárium:)

Ha az illető ilyenkor bekerül a kórházba, hiába változik a környezet, az agya tovább pörög, és stresszben tartja. Na, ezért szoktak adni az illetőnek egy egyébként tök átlagos mennyiségű nyugtatót, semmi extrát, csak olyant, amit akár otthon is adna a háziorvos... csak hát ez azzal együtt, hogy nincs mellette a megszokott környezet (nem látja a mosatlant meg a port, hogy ugorni akarjon azonnal, nincs ott közönségként a férj/feleség, hogy neki magyarázva újra belelovalja magát a munkahelyi konfliktusba, stb) elég ahhoz, hogy végre kikapcsoljon, és akkor rászakadva az addigi pörgés-elnyomta kimerültség, alszik 2-3 napot nagyjából a kajálás meg a WC kivételével...

És akkor ebből jön az "engem hogy leszedáltak 3 napra", közben meg ha megnézná a kórlapot, látna rajta 3 x 1 Frontint a gyengénbbikből, vagy akármi tök közönséges dolgot... amit lehet, hogy már otthon is szedett, csak hiába, mert ott pörgésben tartotta a környezetéből folyamatosan jövő inger... na ennyit a leszedálás-legendáriumról...

Mondjuk egy elvonáli deliriumos alkeszt - no azt tényleg leszedálják...

Drága kérdező!

Az én munkahelyemen annyi leépítés volt az utóbbi években, hogy mára már öt ember munkáját végzem egy személyben, napi 12 órában hétfőtől péntekig. Ehhez társul a napi négy óra utazás, kettő oda és kettő vissza. Így reggel fél hatkor indulok otthonról és este kilencre érek haza és egyedül vezetek mellette egy háztartást. Az idegkimerültség nálam álmatlanságban jelenik meg, ergo még pihenni sem tudok, ha akarok, akkor sem. Millió nyugtatófélével próbálkoztam, nem használt.

Ezzel arra szerettem volna rávilágítani, hogy ehhez képest neked több lehetőséged van a pihenésre, a szabadnapokon, ha délelőtt elvégzed a házimunkát, a délutánokat pihenéssel tudnád tölteni.

Én mellesleg péntek estére zombivá változom ... senkinek nem kívánom!

Voltam hasonló helyzetben, (csak nálam még egy két és fél éves gyerek is volt), de én nem táppénzre mentem, hanem volt egy pont, amikor úgy gondoltam, hogy ebből elég, és felmondtam. Odáig jutottam, hogy már aludni sem tudtam a stressztől, alvás hiányában meg normális gondolkodni nem tudtam másnap. Ingerlékeny voltam ( a gyerkőccel is), kiabáltam, ha valaki megmondta, hogy még mit kellene csinálnom, (amikor már az addigiakra is alig volt erőm) és sokat bőgtem.

Van egy pont, ahol azt kell mondani, hogy itt most elég. Én léptem, amikor azt éreztem, mert egy munkahely sem ér annyit, hogy rámenjen az idegrendszerem, meg a családi életem. Nem volt könnyű az utána következő időszak sem, de nem voltam ekkora nyomás alatt. Most úgy érzem, kezdünk egyenesbe kerülni:)